|
1
Bakonytamási
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
2 |
BEVEZETÉS
1. Bevezetés, polgármesteri köszöntő 2
2. Bakonytamási bemutatása és története 5
3. Örökségünk 10
4. Eltérő karakterű településrészek 28
Történeti településmag 30
Telepes beépítés (keleti oldal) 32
Telepes beépítés (nyugati oldal) 34
Hathalompuszta – majorsági beépítés 36
Külterületek 37
5. Építészeti útmutató 38
Épületmagasság 38
Tetőhajlásszög, tetőforma 38
Bővítés lehetőségei 39
A telepítés módja 39
A színek használata 40
Kerítések, térfalak 40
Kapuk 41
Erkélyek, tornácok 42
Ajtók, ablakok 43
Homlokzatképzés 44
Részletek 45
6. Mai példák 46
7. Utcák, terek, parkok 47
8. Hirdetések, reklámtáblák 49
9. Impresszum 50
TARTALOMJEGYZÉK
|
3
Tisztelt Olvasó!
Ön Bakonytamási Község Településképi Arculati Kézikönyvét tartja kezében. A Településképi
Arculati Kézikönyv
elkészítését,
és a településképi
rendelet megalkotását
a településkép
védelmének érdekében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény írja elő. A
Településképi
Arculati Kézikönyv
és a településképi
rendelet tartalmát
a 314/2012.(XI.8)
kormányrendelet határozza meg.
A Településképi
Arculati Kézikönyv
olyan szemléletformáló
dokumentum,
amelyben
– a
településképi követelmények megalapozása érdekében meg kell határozni a településkaraktert
meghatározó településképi jellemzőket, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő
településrészeket, azok arculati jellemzőit és értékeit, továbbá tartalma kiterjed a településkép
minőségi formálására
vonatkozó javaslatokra,
és a településképhez
illeszkedő
építészeti
elemekre is. A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére szól.
1
4 |
A Településképi Arculati Kézikönyv nem kizárólag
szakembereknek készült, elsősorban a
lakosság és a döntéshozók tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, nem pedig egy
jogszabály jellegű dokumentum. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete
által meghatározott
– településképi
jellemzők
bemutatásának
és minőségi
formálásának
eszköze.
Községünk Településképi Arculati Kézikönyvének készítői jó érzékkel tárták fel és mutatták be
községünk talán még számunkra, itt élők számára is rejtett értékeit. Számomra nagy öröm, és
büszkeséggel tölt el, hogy a kézikönyvben többször is elismeréssel szólnak ennek a kis falunak
a múltból megmaradt értékeiről és azok védelméről.
Az embert körülvevő környezet hatással van magára az emberre is. Mindenki jobban érzi
magát, ha azt látja, hogy településén tisztaság, rend van. A környezet minőségéért mi lakók is
felelősek vagyunk. Az, hogy milyen házat, kerítést építünk, hogyan alakítjuk, gondozzuk
kertünket, vagy éppen milyen színűre festjük házunkat, rajtunk múlik, ezeken keresztül mi
alakítjuk lakóhelyünket.
Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, de emellett a jövő alakítására is nyitottnak
kell lennünk. Bízunk benne, hogy természeti környezetünk,
békés, nyugodt,
egészséges,
emberbarát településünk vonzó lehet a jövőben is.
Németh Károly
polgármester
|
5
Bakonytamási a Bakonyalja északkelet-délnyugati irányban
húzódó, 150-200 méter magas dombjain települt község
Veszprém megye északkeleti
szélén a Sokoróalja
és a
Kisalföld határánál.
A kistérségi
központ Pápától 25, a
megyeszékhely
Veszprémtől
57, a régióközpont
Győrtől
37,
a
világörökség részeként nyilvántartott
Pannonhalmától 20 km-re található. Jelenleg mintegy 700
fő lakja.
Bakonytamási ma egy kicsi, 12 utcás halmaztelepülés. A
mára már eltűnt szomszéd falu, Gerencsér emlékét őrzi az
a kis szoborkompozíció,
ami e kézikönyv
3. oldalán is
látható, s ami a Gic felől érkezőket
fogadja. A magas
oszlopra helyezett kis edény a letűnt kornak, az eltűnt
1000 éves kis Árpád-kori fazekas-falunak állít emléket.
A település külterületén egy emlékkereszt is megtalálható
ugyanebből a célból, a mostani falutól délkeleti irányban, a
Szent László utca folytatásában.
Gerencsér
egyike annak a kilenc településnek,
melyet
Szent István a veszprémvölgyi apácakolostornak
adományozott; az ún. „veszprémvölgyi alapítólevélben”.
Bakonytamásihoz tartozik Hathalompuszta is. Ez a rész ma
egy mezőgazdasággal foglalkozó cég telephelye is egyben,
néhány család él itt. Hathalompuszta valamikor Jókai Mór
unokahúga férjének a magánbirtoka volt.
A település első okleveles említése 1262-ből való. 1428-
ban Szécsi Tamásé, akinek viceofficiálisa
19 jobbággyal
együtt Bornáldon
hatalmaskodott.
1524-ben
plébánosát
említik.
BAKONYTAMÁSI BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE
2
6 |
1556-1564 között néptelenedik el először. A század folyamán még többször elpusztul, a XVII. században jelentéktelen
településsé fejlődik vissza. Főnemes családok birtokaként ismerjük: Széchy, Garai, Thurzó, a 17. században Esterházy,
majd Batthyány, 1848 után Habsburg tulajdon.
Az első katonai felmérésen már azonosítható a település jelenlegi magjának, a Kossuth, Széchenyi és Rákóczi utcáknak a
vonalai, továbbá láthatók házak a szomszédos utcákban is. A 2. katonai felmérésen már látható a temető is, kereszttel
jelölve a mai helyén. Templomának evangélikus használatára már 1771-ből van adat, később többször is átépül. A II.
világháborúban megsérült templomtornyot 1947-ben helyreállítják.
A mostani utcahálózat a XIX. század folyamán alakul ki, akkor a Batthyány és Erzsébet utcák beépítése csak egy oldalon
valósult meg, ahogy ez az alábbi térképi ábrázoláson is látható.
|
7
1941-re kialakul a Szent László utca, és a Petőfi, Jókai utcák a vasútvonalig.
Szembenéző házsorok látszanak a Tatay utcában. Hiányzik ugyanakkor a Honvéd és
Dózsa utca.
A falu az 1950-es évekre éri el mai méreteit.
Bakonytamási településszerkezetében jól elválik egymástól a régi, több évszázados
településmag, és az újonnan, a XX. század folyamán épült "telepek". Előbbi utcái
kanyargósak, utóbbiak nyílegyenesek, és a falu peremén találhatók. A telepek közül
kronológiai rendben haladva a Tatay és Szent László utcák kezdtek benépesülni a 20.
század elején, mégpedig a Tatay család értékesített földbirtokán.
1911-től a
pannonhalmi apátság eladta a határban birtokolt földjeit, ezáltal megnyílt a lehetőség
a falu nyugati irányú terjeszkedésére, a Petőfi és Jókai utcák kiépülésére. A régi
településmagban ritkábban, a telepeken gyakrabban építkeztek "amerikás" pénzből.
A Jókai utca ("Bundavár") Petőfivel párhuzamos
szakaszának első épületei az 1925-ben megalapított Falusi
Kislakásépítési
Szövetkezet
és az Országos Nép- és
Családvédelmi Alap 1941-1943 közötti építési
programjának típustervei alapján készültek. Az utcanyitás
utolsó fázisába tartozik a Honvéd utca ("Zsivántelep") és a
Dózsa utca. Ezek a második világháború után az evangélikus
egyháztól elvett földön (Pap-tag) létesültek. (Forrás:
Németh
Tibor:
Dombszeri
Mindenes
Gyűjtemény/Gyűjtemény/Néprajz/Építészet
menüpontja; http://dmgy.webnode.hu/epiteszet/)
A település a Sokoró-Pannontáj Natúrpark része.
Fekvéséből
adódóan jó kiindulópont
autós, kerékpáros
túrák szervezéséhez, de
csendes jellege, a
településszerkezet teresedésekben, zöldfelületi elemekben
gazdag mivolta önmagában is értékes turisztikailag.
8 |
A belterületen található utcák két oldalán árok húzódik, többnyire egy, helyenként
mindkét oldalán beton lap burkolatú járda kíséri.
A településen áthaladó 832 sz. út a Kossuth Lajos utca nevet viseli.
A beépítés falusias jellegű, a faluképet a szépen karbantartott porták, épületek
határozzák meg. A településen műemléki épület nem található.
A környékbeli települések jó kiránduló-célpontok lehetnek (Fenyőfő (21
km), Csesznek (22 km), Bakonybél (29 km), Zirc (32 km), Pannonhalma (20
km), Pápa (25 km), Győr (37 km), Kisbér (25 km), Cuha-, Gerence-völgy), de
a közvetlen környezet is szemet gyönyörködtető. A 163-185 m tengerszint
feletti magasságban
fekvő többutcás
település a Bakonyalja
DK-ÉNY-i
irányú, hosszan elnyúló homok-, illetve kavicshátai között helyezkedik el. A
részben a község területén lévő erdők, patakok (Bornát-ér,
Sósrét-ér)
völgyében réteket, a dombhátakon
szántóföldeket,
kisebb szőlőket
találunk. A határ déli felében nagyobb összefüggő erdő van.
Turisztikai vonzerő lehet a Hathalom
területén található Jókay család
kriptája is. Bakonytamásiban született Tatay Sándor, aki itt van eltemetve,
születési helyét az újonnan épült parókián emléktábla jelzi.
|
9
A településen
új épület létesítésére
jelenleg nincs igény, a
lakosság
lélekszáma
csökkenő
tendenciát
mutat. Nagyjából
30
épület vár gazdára, ezek jelenleg üresen állnak.
Bakonytamásiban
az utóbbi években
a kis látszám
miatt nem
engedélyeztk az iskola működését, így a gyerekek a környékbeli
települések
intézményeit
látogatják.
Óvodáskorú
kisgyermekek
közül 12-en járnak a falu ovijába, a többiek ingáznak a szülőkkel
együtt.
Infrastruktúra szempontjából a település alapvetően jó helyzetben
van, az utcái szépen aszfaltozottak,
és a szennyvízcsatorna
rendszer kivételével minden szolgáltalás (vezetékes ivóvíz, villany,
gáz, telefon, stb.) elérhető a lakosság számára.
Immár hagyománnyá nőtte ki magát a Tamási nevű
települések találkozója, amit Bakonytamási
kezdeményezett 2003-ban, azóta évente
valamelyik Tamásiban egész napos rendezvényen
találkoztak a települések
küldöttei, a cél az
összefogás,
egymás
megismerése,
hagyományok
és kapcsolatok ápolása – a név összeköti ezeket a
falvakat (Erdélyből, Felvidékről, hazánkból) és az
egyetlen várost, a Tolna megyei Tamásit. A
kezdeményezés körbeért, minden Tamásiban járt,
de jelenleg sajnos szünetel.
10 |
ÖRÖKSÉGÜNK
3
Bakonytamási egyik legjelentősebb értéke a
település szerkezetében rejlik: máig őrzi halmazos
jellegét, és fennmaradt
a katonai felmérésről
is
megismert utcaszerkezete,
a középső részen
található Árpád, Erzsébet, Rákóczi és Széchenyi
utcák, köztük az átmenő Kossuth Lajos utcával.
Az utcák jellemzően
kétoldalas
beépítésűek,
bár
akadnak egyoldalas utcák, utcaszakaszok
is. A
Batthyány
és Erzsébet utca kanyarában
feltáruló
településkaput
(a „transzformátort”)
a természet
formálta.
A házak szinte mind utcára merőleges
nyeregtetős,
hosszú házak. A településen előforduló lakóház típusok
közül legrégebbi
(és ezáltal a legnagyobb
régiség
értékkel bíró) házak a „parasztbarokk”
oromzatos
épületek.
|
11
Hagyományos
népi lakóháznak
tekinthetőek
azok az épületek, melyek utcai homlokzata
oromfalas, de nem íves, mint a fentebbi „parasztbarokk” házaké, tetőszerkezete az utcára
merőleges gerincű, oldalhomlokzata tornácos, azaz gádoros kialakítású. A Tatay utca 4. szám
alatti épület homlokzata emellett gazdagon díszített, ablakai szépen profilozott kialakításúak.
Ezek a házak jellemzően századfordulósnak tekinthetőek.
Az egykori gazda-portákon helyenként megmaradt a gazdasági épület, amely lehetett magtár,
kamra, ezzel egybeépült nyárikonyha is, a széles telek házzal ellentétes oldalhatárára építve – ez
a jellegzetesség megőrzendő értéke a településnek.
A hosszú tornácos házak jelen oldalon bemutatott oromfalas változatai értékes részleteik miatt
meghatározóak a településkép szempontjából.
Ez a porta típus változó méreteivel helyenként ma már csak a melléképület
(nyárikonyha)
funkcióját
tölti be, de azok mind szépen karbantartottak,
jó
arányú kis épületek, gyakran a kerítéssel egybeépülve.
12 |
E hosszú tornácos épületek egyik meghatározó emléke a
Rákóczi u. 1. sz. alatti épület, mely még romjaiban is
mutatja egykori értékeit. Oromfalán a monogramos
1901-es dátum jelzi építési idejét.
A valaha mellette álló parasztbarokk
oromzatos
ház
immáron csak fotón mutatható meg.
E házak jellemzően sima vakolattal és fehér, törtfehér vagy egyéb világos
pasztellszínű
homlokzattal
rendelkeznek.
Felújítások során előfordulnak
élénkebben színezett változatban is.
|
13
Egy másik csoport, amikor a tornácos, utcára merőleges gerincű hosszú ház kontyolt tetőt kap, és a konty
alatt a homlokzat füles kialakítású. Ebből van a legtöbb a településen. Néhány már kicsit átépült, de a
karakterjegyeket szépen őrzik még.
A háztípusra jellemző, hogy eredetileg az utca felé tekintő ablak vagy ablakpár formai kialakítása a
nyújtottabb, álló téglalapformát követte. Előfordul azonban, hogy az átépítés, felújítás során az eredetileg
téglalap alakú ablak négyzetesebb formát kapott, sokszor a háromosztású „tüzépes” ablakra cseréltek,
újabban pedig osztás nélküli, rosszabb arányú, hőszigetelt ablakszemek kerülnek a homlokzatokra.
14 |
A házak mindegyikére jellemző, hogy a lábazati
zóna vakolt vagy kőanyagú, és sötétebb színnel
színezett, mint maga a homlokzati fal. A téglány
formájú ablakok keretezése jellemzően
vakolatból készült, az egyszerű szalagkerettől a
díszesebb,
tagozott keretig többféle motívum
alakult ki.
|
15
Ennek a típusnak szintén sok példája akad a településen a fül nélküli
változatra is.
Ahogy a képeken is látszik, a házak jellemzően
tornácos
kialakításúak,
részben vagy egészben
nyitott még a tornác.
Helyenként a bejárat is körbeépült, így az alaprajz a hosszú
házból T alakúvá vált, amely kis toldalék épületrész is kontyolt
fedést kapott, illeszkedve
az utcára néző tömeghez.
Ezek a
házak még nagyon kellemes arányúak, kisebb-nagyobb
méretben is megtalálhatóak a településen.
A házak homlokzata
zömmel világos, nyíláskeretezés
nem
minden esetben készült.
16 |
Újabb, szintén jelentős csoportja ezeknek a tornácos házaknak,
amikor az
utcafronton nem csak egy szoba van, hanem kettő vagy több.
Ebből szintén létezik sok füles és fül nélküli kontyolt tetős ház is a településen.
Ezeken a fotókon a füles homlokzatos házakat láthatjuk. Némelyik tetőszerkezetén
még követhető a lépcsőzetes kialakítás, de van, ahol a tetőgerinc nem törik meg.
Ezek a tetők a fiatalabbak.
A régebbi épületeken inkább cserépfedés a jellemző, ahol többször történhetett
átalakítás, ott már megjelenik a palafedés is (ez a kevesebb).
A házak homlokzatán ebben a
típusban mindig kettő, vagy
annál több ablak jelenik meg az
utca felé. Ezek az ablakok szinte
minden esetben vakolatból
készült keretezéssel vannak
díszítve. Hajlított házaknak
is
hívjuk őket, mivel az alaprajzuk
jellemzően L alakú.
A házak bővítése minden
csoport esetén az oldalhatáron
álló épület mögött, a telek vége
felé történik.
|
17
Ezeknek a hajlított házaknak az utcafrontján
legalább két szoba kap helyet, és annak
ablakai is az utcára néznek.
Az
utcával
párhuzamos gerincű
tetőszerkezetek e házak esetében a beforduló
épülettömeg felett jellemzően kontyoltak, de
előfordul oromfalas változat is.
A széles telkek házzal szemközti oldalán
láthatunk nyárikonyha épületeket is, melyek
utcára merőleges gerincű, kis oromfalas
épületek.
18 |
Ezeken az épületeken különböző mértékben vakolatdíszek
jelennek meg. Ezeket alapvetően az egyszerű formavilág és a
sablonok használata jellemzi.
A Petőfi utca 10. számú ház (jobbra lent) homlokzata
kifejezetten
értékes, megóvandó,
őrzi a századfordulós,
eklektikus díszítést.
Az épületek,
bár széles telkeken állnak, az összes
bakonytamási
házzal együtt a telek vége felé
terjeszkedtek, ha arra szükség volt.
Szerencsére nem jellemző a falura, hogy a
történetinek
tekinthető háztömeget
egy későbbi
felújítás során a telek utcai frontján, széltében
bővítették volna, ezzel az eredeti utcakép
harmóniáját rontva.
|
19
Az épített örökség ezen a kis településen
igen gazdag. Az eddig (a teljesség igénye
nélkül) bemutatott házak mellett van két
olyan lakóház, ami nem sorolható a fenti
csoportok egyikébe sem.
Az egyik egy nagyobb lakóépület
manzárdtetővel, a másik egy falusi kis kúria,
villa jellegű ház, szintén manzárdtetővel.
Előbbi a Petőfi utca 42, utóbbi a Petőfi utca
24. szám alatt található.
Szép számban fordulnak elő a
fenti homlokzati
jellemzőkkel
bíró csoportokba sorolható
melléképületek, de nagyon sok
az épített, díszített kút, füstölő,
góré is.
Előfordul hagyományos, kültéri
pincelejáró
is, amit érdemes
megmutatni, megőrizni.
20 |
A
füstölők alaprajzi
kiterjedésükhöz képest
magas, vakolt vagy
vakolatlan homlokzatú,
általában
nyeregtetős
kis
udvari építmények.
A kutakra jellemző, hogy
feléptményük negatív
tükrös betonelemekből és
ha van zárt oldaluk, akkor
az sűrűn, de nem szorosan
egymás
mellé elhelyezett
lécelemekből
készült. A
tetőzet mindig nyeregtető.
E szövegmező mellett látható
egy kis kutyaól fotója –
téglából
épített
ház,
nyeregtetővel, érdekes foltja a
településmagnak.
|
21
Az épített örökség kézzel fogható emlékei a szakrális
építmények, területek. A vallás mindig is fontos volt az
embereknek. Bakonytamásiban
az evangélikusok
voltak többen, az ő templomuk régebbi, de a
katolikusoknak is van egy kis templomuk.
A katolikus templom 1942-ben Czapik Gyula veszprémi
püspök által jóváhagyott tervek szerint épült. A Jókai
utca elején álló épület az evangélikusokénál kicsit talán
kisebb, a fák mögött szabadon áll, és vélhetően korábbi
előzményt (pannonhalmi apátsági magtárépületet) is
rejt magában, így kutatása javasolt.
A falu népe egy nagy, közös temetőt használ, de
mellette, az
út másik oldalán az izraelita temető
kicsi, kerítéssel körbevett területe is látható.
A nagyobbik temetőben van ravatalozó, harangláb,
és több, értékes kripta, síremlék is, amelyek közül az
író, Tatay Sándor és családja sírboltjának fotója a
bevezető részben csatolásra került.
Az 1857-ben nyugati irányban bővített,
magasított, és toronnyal kiegészített
evangélikus templom a
település
központjában található, egy kis magaslaton,
ezzel is hangsúlyozva centrális szerepét.
22 |
Bakonytamásiban többféle
kisebb-nagyobb
emlékmű, emléktábla, jelképes fejfa, kereszt
található: ezek segítenek az emlékezet őrzésében.
Már láthattuk a képek között a Tatay Sándorra és
Weöres Sándorra emlékeztető
táblákat, amik a
gyülekezeti ház falán láthatók, azt a hármas kopjafát,
ami a faluban működő lelkészekre emlékeztet, IV.
Béla méretes, fából faragott szobrát, és az 1000 éves
Gerencsér településre emlékeztető keresztet,
valamint a település bejáratánál elhelyezett míves
agyagedényt is, ami a mesterségre és az eltűnt falura
hívja fel az arra járó figyelmét.
Az evangélikus
templom előtti emlékoszlop
tetején egy turul ül, az I. és II. világháború
áldozataira emlékeztet. Az oszlop két oldalán az
áldozatok neve olvasható. A másik két oldalon
az 1956-os eseményekre
és a Trianonban
történtekre emlékeztető táblákat helyezett ez az
Önkormányzat.
A történeti emlékezet megőrzésére született az
emlékparkban
IV. Béla, második honalapító
királyunk
szobrától nem messze elhelyezett kettős kereszt, a Nagy
Magyarországot ábrázoló kis táblával együtt.
A temetők között található egy kis kőből rakott oszlop,
rajta a tábla, „a zsidó és cigány
áldozatok
emlékére”
emelték a roma holokauszt 60. évfordulója alkalmából.
A falu végén
található
a
falualapítás
emlékére
létrehozott kis
pihenőpark,
benne
az
országzászlóval.
A Millenniumra
emlékeztet
az a
szépen faragtott
bálványfa,
ami a
település
központjában,
a
rendelő előtt áll.
A Reformáció
emlékműve a
település
központjában,
az evangálikus
templom és az
óvoda között
áll.
A Tamási nevű
települések
találkozóját
lértehívva
2003-
ban faragott fa
emlékoszlopot
állított
a
település, ami a
Reformáció
emlékműve
mellett áll.
|
23
Bakonytamásiban több feszület is látható, melyek mindegyike
említésre méltó, így ezeknek külön oldalakat szánunk.
A római katolikus templom
kertjében egy kovácsolt
vasból készült keresztet
és
festett bádog Krisztus
korpuszt láthatunk.
A település közepén,
a
Gyűrűs-patak
mellett
található
legrégebbi kereszt
emlék 1895-ből való,
Isten
nagyobb
dicsőségére emeltette
a római katolikus
egyházközség.
A temetőkereszt
egy teljes
egészében betonból készült
alkotás, 1967-ben Isten
dicsőségére emeltette a
település római katolikus
lakossága.
A
Bornát-patak
(Sokorói-Bakony-ér)
partján, Gic felé
haladva jobbra bent
egy kis tisztáson áll az
a fa feszület, amelyen
a
kőből készült,
erősen
kopott
korpuszt láthatjuk.
Vélhetően
áthelyezett, talán
XVIII. századi kő
korpusz, ami egy
újabb, 20. századi
fakereszten kapott
helyet.
24 |
Jelen kézikönyv 5. oldalán, a települést bemutató fejezet elején láthatunk egy
keresztet: a régi, már nem létező, de Bakonytamási „előzményének” tekinthető
Gerencsérfalura emlékeztető kereszt ez.
A faluról tudható, hogy a Kárpát-medence első, írásban említett fazekas faluja
volt, melyet István királyunk adományozott
1018 körül a veszprémvölgyi
apácakolostornak.
Az egykori falu kiterjedése általunk nem ismert, temetője azonban a település
belterületétől délkeleti irányban, a Bakonyszentlászló felé vezető földút mellett
ma is megtalálható, ezen keresztnél elkanyarodva a dombtetőn fekszik.
Ottjártunkkor rendezett, a tájképbe illeszkedő kis temetőt találtunk, melybe már
nem temetkeznek, de a halottakra máig emlékeznek a hozzátartozók egy-egy szál
virággal, koszorúval.
A temetőkereszt fából készült, rajta fehérre festett, kő korpusz látható. Gondozott, jó
állapotban levő alkotás a már használaton kívüli kis temetőben.
Az ezeréves kis falu az 1970-es évek óta már nem található meg a térképeken.
|
25
Bakonytamásihoz
tartozik, de
Gichez közelebb van Hathalompuszta.
Az
Agroprodukt nevű, mezőgazdasággal
foglalkozó cég működik itt
tehenészettel a Pápai Állami Gazdaság jogutódjaként. A major területén van
egy szép magtár („ötven öles pajta”), ami 1899 nyarán épült, és sajnos
fukció nélkül áll most. A „cseléd”-szállások 1925-ben épültek, a ma is
meglevő kis lakóegységek zömmel lakottak (két épületen ott a monogram
is: JIM 1925, Jókay-Ihász Miklósra utalva). A gazdaság körül találhatóak ezek
a hosszabb-rövidebb,
nyeregtetős
épületek,
melyek végében
két ásott
vermet is találtunk. A településrészen, a tehenészeti telepen túl, az erdő
aljában található az Ihász-Jókay kripta és körülötte egy kis temető, ami 45
éve még használatban volt. Érdemes kilátogatni oda, senkit ne tartsanak
vissza a kötéllel rögzített tehenészeti kapuk.
Az 1869-ben kialakított sírkertbe 1993-ban temettek utoljára, Jókay-Ihász Miklós
fiát, Jókay-Ihász Lajost. A település 2002 óta gondozza a területet, és idén, 2017-
ben, a reformáció 500. évfordulójára méltó környezetet sikerült kialakítani az itt
nyugvóknak. A területen sok XIX-XX. századi sírjel, temetkezési hely is található.
26 |
A településen egyedileg sem helyi védett, sem országosan védett műemlék ingatlan nem található. Régészeti érintettség azonban van több ingatlant érintően is.
A településen természetvédelmi szempontból országos jelentőségű természeti értékként a források és egy kunhalom, országos ökológiai hálózat magterülete,
ökológiai folyosója és pufferterület övezettel érintett terület, valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként érintett egységek, területek
különbözethetőek meg. Ezeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága adatszolgáltatása alapján az alábbiakban láthatjuk.
A két csatolt térképen a zöld
háromszögek a forrásokat, míg
az egyetlen sárga pont a
hathalmi védett kunhalmot
jelöli. Mindkét védendő
objektumtípus
csak
külterületen fordul elő: a
kunhalom Hathalompusztától
északra, míg a források a
településtől
délnyugati
irányban, az egykori Gerencsér
környékén és attól még
délebbre, Pápateszér felé.
|
27
A település külterülete az
Országos Ökológia Hálózat három
különböző övezetével is érintett,
ezeket a bal oldali térképen
láthatjuk: a piros a magterületet,
a zöld az ökológiai folyosót, míg a
barna a puffer-területet jelöli. A
település belterületi részét
egyik
sem érinti.
A jobb oldali ábrázoláson a
tájképvédelmi
szempontból
kiemelten kezelendő területek
vannak jelölve, csíkos barna
színnel, melyek belterületi
ingatlanokat nem érintenek.
A táj-érték szempontjából a
külterületi
részeken
a
beépítetlenség a meghatározó, így
ott épületet elhelyezni csak
megfelelő takarófásítás
mellett
lehetséges. Magas, tornyok,
antennák elhelyezése nem
javasolt.
A
természeti
szempontból védett területek
csak a külterületen
találhatóak,
azok a belterületi településképet
nem befolyásolják.
28 |
Bakonytamási
település belterülete beépítési forma alapján
kétféle karakterre osztható telekforma szempontjából.
A kék színnel jelölt történeti településmagban
a régi katonai
térképekről is azonosítható három nagyobb utca, a Kossuth, a
Rákóczi és a Széchenyi utcák, valamint a déli oldalról beékelődött
Árpád utca a halmazos településforma jegyeit viseli. Itt a telkek
szabálytalanabb
formájúak,
a Kossuth utca déli oldalán igen
hosszú keskeny szalagtelkek, a többi utcában azonban különböző
méretű és formájú telkekkel találkozhatunk.
A Batthyány és az Erzsébet utca úgyszintén történeti
keletkezésűnek
tekinthető,
hiszen a XIX. század közepén már
meglevő utcákról beszélhetünk (lásd e Kézikönyv elején a katonai
és kataszteri térképeket).
A későbbi, pirossal jelölt és telepekként kialakult utcák egy-, illetve
kétoldalas
beépítésűek,
szabályosabb,
hosszabb
vagy rövidebb
telkekkel: a település keleti oldalán a Dózsa György és a Szent
László utca egyoldalas, a Honvéd és Tatay utca kétoldalas, szinte
katonás telekosztással. A nyugati oldalon a Petőfi és a Jókai utca
hasonlóan telepes, szabályosabb, a lehetőségekhez képest egy-,
illetve kétoldali házsorokkal.
Önálló beépítési forma a majorsági, ahol együtt léteznek a lakás,
az állattartás, terménytárolás funkciói, egymástól nem elkülönülve
– ezt jelenleg a sárgával jelzett Hathalompuszta területén találjuk
meg.
ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉS-RÉSZEK
4
|
29
30 |
Történeti településmag
|
31
Bakonytamási legrégebbi településrésze ez, már az első katonai felmérésen is jól követhetőek
az utcák vonalai. A telkek a Kossuth utca déli oldalán nagyon hosszúak és keskenyek, míg az
északi oldalon sokkal rövidebbek, kevésbé szabályos formájúak. A történeti településmagban
találhatók a község középületei: az önkormányzati hivatal, a parókia, az orvosi rendelő, a
falugondnokság épülete, az óvoda, léptékével mindegyik illeszkedik a lakóépületek tömegébe
és az utcaképbe is. A település magjának meghatározó eleme az evangélikus templom. A
halmazos településforma egyik jegye a kanyargós utcavonal, a másik a különböző formájú és
méretű telkek megléte. A házak a telekhatárra, oldalhatáron és az utca vonalában, sokszor
enyhén fűrészfogasan vagy kis előkerttel épültek. A házak többsége kontyolt nyeregtetős,
utcára merőleges gerinccel. A homlokzatok füles vagy fül nélküli kialakításúak, ezeket az
Örökségünk fejezetben láthattuk.
A lakóházak nagyon kevés kivételtől eltekintve földszintesek,
tetőtér beépítés csak a legújabb épületek esetén fordul elő, de
ezekből eleve kevés van a településen, a meghatározóak a XIX.
század végi, XX. sz. eleji kis tömegű, hosszú házak.
A településmag falusias, lakó övezet, családi házakkal beépítve.
A házak előtt és mellett az
utcafronton jellemzően áttört pálcás
kerítés vagy faanyagú deszkakerítés
látható. A kapuk sok esetben tömör
fémlemez kapuk.
Az utcák járdái betonlapokból
kirakottak, a kerítés melletti és az út
felőli oldalt sok helyen virágok sora
díszíti, ami kellemes
színes foltja a
településnek minden esetben, mivel
ezek a „mini kertsávok” ápoltak,
gondozottak.
A területet a Kossuth
utca középső része, a
Rákóczi, a Széchenyi,
a
Batthyány és
Erzsébet, valamint a
rövid Árpád utca
alkotja.
32 |
Telepes beépítés
(keleti oldal)
A település keleti oldali telepes része a
Dózsa György utca, a Honvéd utca, a
Szent László utca és a Tatay utcákat
magában foglaló terület.
Az épületek karaktkerükben
nem
különböznek
a
történeti
településközpontban
található
épületektől.
Bár ezek újabb utcák,
kialakulásukkor
a meglevő utcákban
levő épületekhez
igazodtak,
azokhoz
alkalmazkodtak, nem következett be a
terjeszkedés, bővülés során a
karakterváltozás.
Különbözőség
mindösszesen
a telkek
formájában, és azok mértani
szabályosságában van.
Klasszikus, falusias, családi házas lakó-
övezet ez is, csak a telekforma kicsit
más, mint a történeti magban.
|
33
Látható, hogy a település
keleti végén található
szabályos utcák építészetileg szinte semmiben nem
különböznek a település magjában látható házaktól.
A terület utcáira a
nagyon
szabályos,
téglalap alakú telkek
jellemzők. A házak
zömmel
kontyolt
nyeregtetősek,
utcára
merőleges gerinccel,
ahogy a település
másik utcáiban is, így
biztosítva
az egységes
faluképet.
34 |
Telepes beépítés (nyugati oldal)
|
35
A település ezen részének lakóépületei semmiben
nem különböznek
a történeti rész vagy akár a
keleti oldali telepes rész házaitól: kontyolt
nyeregtetős, az utca felé egy vagy két szobával
forduló hosszú, vagy hajlított házak.
Minden utca szépen aszfaltozott, tiszta, rendezett.
A telepes övezetbe sorolható terület egy karakter a
keleti oldali hasonló területtel, annyi különbséggel,
hogy a település határában van egy kis üzem.
E településrészen
található az egykor szebb
napokat látott vasútállomás is.
36 |
Hathalompuszta – majorsági
beépítés
Hathalompuszta területén háromfajta használat a jellemző, ezek nyugatról kelet felé haladva a temető
és sírkert, középen a tehenészet és a volt állami gazdaság mezőgazdasági területe, majd pedig a falusias
lakókörnyezet. Néhány kicsi, kétlakásos épület az út mellett áll, a többi halmazosan a major területén,
beljebb. Az útról külön bejárata, bekötőútja van a tehenészetnek és a lakóterületnek is.
A területet az Örökségünk fejezetben képekkel már ismertettük. A
lakóépületek hosszú téglány alakú, több kicsi lakást tartalmazó nyeregtetős
házak, változó műszaki állapotban. A tehenészet épületei között megbúvó üres
magtár építészeti értéket képvisel, megőrzését javasoljuk. A lakóterület és a
tehenészet
területe egymásba
folyik, a sárgával jelölt lakóépület és a
tehenészet területe között gyakorlatilag nincs kerítés sem, csak azok a részek
kerítettek, ahol állattartás is folyik.
lakóterület
legelők területe
sírkert, temető
tehenészet területe
|
37
A külterületek
A település külterületét nem csak a már bemutatott Hathalompuszta képezi, hanem rétek, szántók, legelők, erdők, zártkertek
is, ahol jellemzően növénytermesztés folyik, de van egy üzemi terület is a Pápa felé vezető út mellett. Jelen kézikönyv
készítésének idején a település nem rendelkezik érvényes és elfogadott rendezési tervvel. Ezen területeken bár nem javasolt,
de lehet épületet elhelyezni, a táji, természeti értékekhez való illeszkedéssel, természetes anyagok használatával, arányos, az
indokoltnál
nem nagyobb méretű tömeg elhelyezésével.
A funkció és a létesítendő
épületben végzett technológia
meghatározhatja az épület külső jegyeit (pl. terménytároló épületet nem szükséges családi ház formára tervezni). Nagyobb
létesítmények esetén azok homlokzatainak fásítással, növényesítéssel való takarása indokolt lehet a természeti környezet
látványának megőrzése szempontjából. Antenna, magas oszlop elhelyezése a tájkép védelme miatt nem javasolt.
38 |
ó
ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ
5
Ebben a fejezetben Bakonytamási építészeti értékein
keresztül mutatjuk azt meg, hogy egy esetleges
építkezés esetén
a tervezés
közben azon
túl, hogy
illeszkedünk a környezetünkhöz,
mire szükséges
figyelni annak érdekében, hogy ez az építészeti
örökségében páratlanul gazdag kis falu minél tovább
egységesen
megőrződhessék
az utókor számára,
és
hogy a fejlődés pozitív változásokat hozzon, és ne a
meglevő értékek pusztítását.
Nem szeretnénk
állást foglalni valamely
megoldás
mellett vagy ellen sem, mindösszesen
az általános
karaktereket
mutatjuk be, a könnyebb illeszkedés
biztosítása érdekében. Ajánlásaink hatályos rendezési
terv hiányában a teljes településre vonatkoznak, azért
is, mert az egyes karakterek között jelentős eltérés
nincs.
Épületmagasság
A településen nagyon kevés (szabályt erősítő) kivétellel, de csak földszintes épületek
találhatóak. Ennek célszerűen így is kell maradnia, a jellemzően alacsony házak közé
emeletes ház beékelődése nem kívánatos.
Tetőhajlásszög, tetőforma
A településen a konty nélküli vagy kontyolt, utcára
merőleges gerincű nyeregtetős,
füles vagy fül nélküli
homlokzatos házak vannak jellemző többségben. A hosszú
házak téglány, a hajlított házak L alaprajzúak, de előfordul,
hogy az előszoba a hosszú házon kívül épült, így az alaprajz T
alakúvá válik.
A tetők hajlásszöge minden esetben 40-45° között van, így
sem a nagyon meredek,
sem a mediterrán
típusú, lapos
hajlású tetők megjelenése nem kívánatos, ahogy a tagolt
tetők sem illeszkednek a hagyományos utcaképbe.
|
39
Bővítés lehetősége
A településen a keskeny, vagy a hajlított házak a jellemzőek. Bővítésük a telken hátrafelé, a meglevő
épület mögött, azzal azonos vagy keskenyebb szélességben teljes mértékben elfogadható. Nem javasolt
a bővítésnek a telken keresztben megvalósulnia.
A telepítés módja
A házak jelenleg az utcafronton,
telekhatáron
vagy fűrészfogasan
helyezkednek
el, vagy keskeny
előkerttel, picit visszahúzva a kerítés és a telekhatár vonalától. Nem javasolt ebben a településképben
az előkertes házak közé utcafrontra építeni, ahogy nem javasolt az utcafrontiak közé egy nagy előkerttel
vagy keresztbe fordítva tervezettet kialakítani.
A helyenként lankás terepadottságokra
figyelve nem javasoljuk a házak teljes
bevágását
vagy kiemelését
a síkból (előbbi
esetben vízelvezetés,
utóbbinál magassági
gondok adódhatnak, zavaró lehet az
utcaképben elfoglalt helye a túl magas
háznak). Ezért a részben kiemelt vagy
besüllyesztett épület kialakítása támogatható.
40 |
A színek alkalmazása
Bakonytamási
színes település,
jelenleg is vannak élénk, telt színű
épületeik, tetőik. Ettől függetlenül többségben vannak a visszafogott
pasztellszínű
épületek,
így ezt javasoljuk,
kerülve a hagyományostól
nagyon elértő színek alkalmazását (pl. zöld vagy kék fémlemez tető, rikító
színű homlokzatok).
Kerítések, térfalak
Jelenleg is többféle kerítéssel találkozhatunk. Az utcafrontra épült házak
esetében gyakoribb a tömör, épített, téglafalas kerítés, vagy élő
sövénykerítés, de van pálcás is. Azoknál az épületeknél, amelyek nem az
utcafronton állnak, a kerítés szinte mindig áttört, pálcás kialakítású, anyaga
fa (deszka, palló), vagy fém. A kerítés lábazata szilárd, kő, beton anyagú.
Mivel a
településen szinte
mindenféle kerítés előfordul,
mégsem érezhető ezek miatt
disszonancia, nem tennénk javaslatot
konkrét kerülendő típusra, inkább azt
mondjuk, hogy a kerítés igazodjon a
szomszédokhoz.
Ha azok áttörtek,
akkor az új is legyen az, ha tömörek,
az új legyen tömör, vagy legalábbis
kevésbé áttört. Nem javasoljuk
új,
előkertes beépítésnél a teljesen
tömör kerítésfal kialakítását.
|
41
Kapuk
A kapuk jellemzően áttört fémpálcások, tömör
fémlapbból készültek vagy faanyagúak,
deszkából kialakított szerkezetek.
A fém kerítések és kapuk esetében a
kapuoszlopok
kőből rakottak, vagy téglából
falazottak és vakolva vannak.
A léckerítések minden eleme fából készült.
A pallókból készített kapuk nehézkesebbek, így
azok kapuoszlopa már falazott szerkezetű, ide
nem elégséges a karcsú faoszlop, ahogy a fenti
fotón láthatjuk a léckapu esetében.
42 |
Erkélyek, tornácok
A településen
nagyon kevés az erkély, ezeket
inkább újabb, az 1970-es, 80-as évek óta készült
házakon látni a tetőtérbeépítés „tartozékaként”.
A tornácok a hagyományos
hosszú házak
oldalhomlokzatán
helyenként jól látható,
érzékelhető
szerkezetek,
sok esetben
azonban
utólag már beépítésre kerültek.
|
43
Ajtók, ablakok
Néhány egészen szép, XIX.-XX. sz. fordulóján készült asztalosszerkezet megvan még, ezeket is mutatjuk
itt. A nagy többség azonban cserélt ablak vagy ajtó, de a forma, a méret és az arány még történeti, így
megőrzésüket javasoljuk.
44 |
Homlokzatképzés
Jellemzően vakolat felületekkel találkozunk Bakonytamási
házainak
homlokzatán,
nyers (látszó) tégla vagy kő felület szinte nincs is, csak
utólagos
hozzáépítéseknél,
mint a képen látható tetőtér-beépítésnél
is,
mely egyben példa a XX. századi vakolatdíszítésre is a földszinti zónában.
A régi, XIX. század, századfordulós vakolatarchitektúra már csak mutatóban
található meg, itt felvillantunk egy-egy képet ezekről a XX. sz. elejéből.
A legtöbb vakolt felület azonban múlt századi, amelyekre díszítés jellemzően
falsíkban az ablakok sávjába került és kiugró tagozatként az eresz alatti
párkányokban jelenik meg.
|
45
Részletek
Az Örökségünk fejezetben külön lapon mutattuk be fotók
segítségével a telken belül található fontos kis
építményeket, melléképületeket, kutakat, górékat, még egy
apró kis kutyaólat
is. Itt most egyéb, olyan részletek
is
láthatók, mint díszítmények, jellemzően a kapuk, bejáratok
közelében vagy épp a homlokzaton.
46 |
6
Bakonytamásiban viszonylag kevés az újnak mondott (25-30 éves, vagy fiatalabb)
épület. A lakosság száma fogyóban van, az egykor volt legnagyobb lélekszám
felénél tart most a település, és sajnos egyre több az üres épület is. Így örülünk
azoknak az újabb építésű házaknak, amelyek arányaikkal
illeszkednek
a
megmaradt épületállományhoz és a falu hangulatához.
MAI PÉLDÁK
|
47
UTCÁK, TEREK, PARKOK
Bakonytamási
utcái tiszták, rendezettek, hangulatosak.
A
településközpont virágokkal különösen díszített, de a többi utcában is
találunk nagyon dekoratív díszítőelemeket.
Az óvoda mögötti játszótér
a filagóriával
kicsiknek
és nagyoknak
egyaránt nyújt kellemes kikapcsolódást. A település szélén található
emlékpark szintén nagyon szépen rendben tartott, hangulatos elem.
7
A település virágosítása,
növényesítése
szépen halad, az
eredmények
magukért
beszélnek
és bíztatóak.
Fontos kiemelni
azonban azt is, hogy a faluközpontban
jelenleg látható nagy
aszfaltfelületeket
is célszerűbb lenne fákkal, bokrokkal,
virágágyásokkal oldani, tagolni.
48 |
Ezek a szépen gondozott felületek a közterületi parkok esetében tudatosan
tervezett, kertépítészeti elemekkel gazdagított tájképi elemek is egyben, míg a
magánterületek
(udvarok) esetén jellemzően a kikapcsolódás
és a
növénytermesztés helyszínei.
A fák jelenlétének fontossága nem kérdés: árnyékot adnak, gyökérzetük révén
a csapadékvíz elvezetésben is aktívan részt vesznek.
Az utcákban
a járda és az úttest sávja között kialakított
zöld sávokban
különböző gyümölcsfák is megjelennek: almafa, szilvafa, körtefa, diófa. Az
Erzsébet utca történetileg kialakult teresedésében egy terebélyes gesztenyefa
látható.
Fontos a tájkép védelme
érdekében
az is,
hogy a közterületeken
megjelenő
villamos
kapcsolószekrények, trafók
takartan
helyezkedjenek el, körülöttük ezért
növényesítés javasolt.
|
49
Bakonytamásit
nem özönlötték
el a
reklámok és a különböző hirdetések,
így feliratokat csak a középületek
homlokzatain
látni. Még a temető
kerítésén sincsenek a szokásos
temetkezési hirdetések, csak a
temetőtérkép.
8
REKLÁMTÁBLÁK, SAJÁTOS
ÉPÍTMÉNYFAJTÁK
A településre
érkezve láthatjuk az üdvözlő táblát mindkét
faluvégen, ízléses fakeretben. A központban, szintén fakeretben
elhelyezve információs tábla látható, rövid településtörténettel,
térképpel és fotókkal.
Magáncég hirdetésével egy
helyen találkoztunk,
a helyi
kőműves írta ki a házának
homlokzatára
a foglalkozását.
Ez az egyik ilyen vállalkozói,
lakossági
hirdetés a faluban.
Kevés van belőlük, ami falukép
szempontjából
mindenképpen
előnyös.
Fontos megjegyezni,
hogy a
cégér és a cégfelirat nem
minősül
reklámnak. A
jogszabály által meghatározott
reklám
tájképvédelmi
szempontból
védett
területeken nem helyezhető el.
A Kossuth utca keresztülszeli
a települést,
aminek közepén
található a Kossuth Csárda. Itt a kötelező dohányboltos
konzolos neonfényű cégér és egy sörgyár homlokzati
reklámtáblája is látható.
Az önkormányzat épületein csak egyszerű homlokzati
feliratok láthatóak.
A hosszútávú
cél az, hogy lehetőség szerint a
homlokzatokon
a jövőben se jelenjen meg sem
futófény, sem neonfény,
ezek nem illeszkednek
a
település értékeihez.
Bakonytamási
területén nem javasolt nagyméterű
trafóépítények, antennák elhelyezése sem, a
településkép és
a
természeti környezet
harmóniájának megőrzése érdekében.
50 |
BAKONYTAMÁSI ÖNKORMÁNYZATA
web:
www.bakonytamasi.hu
e-mail:
bakonytamasi@globonet.hu
Postacím:
8555 Bakonytamási, Széchenyi u. 1.
Telefon:
+36-89-352-255
Polgármester: Németh Károly
SZERKESZTETTE:
Aqua-Mont Mérnökiroda Kft. (Erős Erika)
SZÖVEG:
Bakonytamási Önkormányzat (Köszöntő: Németh
Károly polgármester), Németh Tibor és Erős Erika
FOTÓ:
Bakonytamási Önkormányzat, M. Fábián Edit és Erős
Erika
GRAFIKAI TERVEZÉS: Aqua-Mont Mérnökiroda Kft. (Greguss András)
Bakonytamási, 2017.
IMPRESSZUM
Document Outline
TAK Bakonytamási.pdf
—
PDF document,
13257Kb
