8 |
A belterületen található utcák két oldalán árok húzódik, többnyire egy, helyenként
mindkét oldalán beton lap burkolatú járda kíséri.
A településen áthaladó 832 sz. út a Kossuth Lajos utca nevet viseli.
A beépítés falusias jellegű, a faluképet a szépen karbantartott porták, épületek
határozzák meg. A településen műemléki épület nem található.
A környékbeli települések jó kiránduló-célpontok lehetnek (Fenyőfő (21
km), Csesznek (22 km), Bakonybél (29 km), Zirc (32 km), Pannonhalma (20
km), Pápa (25 km), Győr (37 km), Kisbér (25 km), Cuha-, Gerence-völgy), de
a közvetlen környezet is szemet gyönyörködtető. A 163-185 m tengerszint
feletti magasságban fekvő többutcás település a Bakonyalja DK-ÉNY-i
irányú, hosszan elnyúló homok-, illetve kavicshátai között helyezkedik el. A
részben a község területén lévő erdők, patakok (Bornát-ér, Sósrét-ér)
völgyében réteket, a dombhátakon szántóföldeket, kisebb szőlőket
találunk. A határ déli felében nagyobb összefüggő erdő van.
Turisztikai vonzerő lehet a Hathalom területén található Jókay család
kriptája is. Bakonytamásiban született Tatay Sándor, aki itt van eltemetve,
születési helyét az újonnan épült parókián emléktábla jelzi.
|
9
A településen új épület létesítésére jelenleg nincs igény, a
lakosság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. Nagyjából 30
épület vár gazdára, ezek jelenleg üresen állnak.
Bakonytamásiban az utóbbi években a kis látszám miatt nem
engedélyeztk az iskola működését, így a gyerekek a környékbeli
települések intézményeit látogatják. Óvodáskorú kisgyermekek
közül 12-en járnak a falu ovijába, a többiek ingáznak a szülőkkel
együtt.
Infrastruktúra szempontjából a település alapvetően jó helyzetben
van, az utcái szépen aszfaltozottak, és a szennyvízcsatorna
rendszer kivételével minden szolgáltalás (vezetékes ivóvíz, villany,
gáz, telefon, stb.) elérhető a lakosság számára.
Immár hagyománnyá nőtte ki magát a Tamási nevű
települések találkozója, amit Bakonytamási
kezdeményezett
2003-ban,
azóta
évente
valamelyik Tamásiban egész napos rendezvényen
találkoztak a települések küldöttei, a cél az
összefogás, egymás megismerése, hagyományok
és kapcsolatok ápolása – a név összeköti ezeket a
falvakat (Erdélyből, Felvidékről, hazánkból) és az
egyetlen várost, a Tolna megyei Tamásit. A
kezdeményezés körbeért, minden Tamásiban járt,
de jelenleg sajnos szünetel.
10 |
ÖRÖKSÉGÜNK
3
Bakonytamási egyik legjelentősebb értéke a
település szerkezetében rejlik: máig őrzi halmazos
jellegét, és fennmaradt a katonai felmérésről is
megismert utcaszerkezete, a középső részen
található Árpád, Erzsébet, Rákóczi és Széchenyi
utcák, köztük az átmenő Kossuth Lajos utcával.
Az utcák jellemzően kétoldalas beépítésűek, bár
akadnak egyoldalas utcák, utcaszakaszok is. A
Batthyány és Erzsébet utca kanyarában feltáruló
településkaput (a „transzformátort”) a természet
formálta.
A házak szinte mind utcára merőleges nyeregtetős,
hosszú házak. A településen előforduló lakóház típusok
közül legrégebbi (és ezáltal a legnagyobb régiség
értékkel bíró) házak a „parasztbarokk” oromzatos
épületek.
|
11
Hagyományos népi lakóháznak tekinthetőek azok az épületek, melyek utcai homlokzata
oromfalas, de nem íves, mint a fentebbi „parasztbarokk” házaké, tetőszerkezete az utcára
merőleges gerincű, oldalhomlokzata tornácos, azaz gádoros kialakítású. A Tatay utca 4. szám
alatti épület homlokzata emellett gazdagon díszített, ablakai szépen profilozott kialakításúak.
Ezek a házak jellemzően századfordulósnak tekinthetőek.
Az egykori gazda-portákon helyenként megmaradt a gazdasági épület, amely lehetett magtár,
kamra, ezzel egybeépült nyárikonyha is, a széles telek házzal ellentétes oldalhatárára építve – ez
a jellegzetesség megőrzendő értéke a településnek.
A hosszú tornácos házak jelen oldalon bemutatott oromfalas változatai értékes részleteik miatt
meghatározóak a településkép szempontjából.
Ez a porta típus változó méreteivel helyenként ma már csak a melléképület
(nyárikonyha) funkcióját tölti be, de azok mind szépen karbantartottak, jó
arányú kis épületek, gyakran a kerítéssel egybeépülve.
12 |
E hosszú tornácos épületek egyik meghatározó emléke a
Rákóczi u. 1. sz. alatti épület, mely még romjaiban is
mutatja egykori értékeit. Oromfalán a monogramos
1901-es dátum jelzi építési idejét.
A valaha mellette álló parasztbarokk oromzatos ház
immáron csak fotón mutatható meg.
E házak jellemzően sima vakolattal és fehér, törtfehér vagy egyéb világos
pasztellszínű homlokzattal rendelkeznek. Felújítások során előfordulnak
élénkebben színezett változatban is.
|
13
Egy másik csoport, amikor a tornácos, utcára merőleges gerincű hosszú ház kontyolt tetőt kap, és a konty
alatt a homlokzat füles kialakítású. Ebből van a legtöbb a településen. Néhány már kicsit átépült, de a
karakterjegyeket szépen őrzik még.
A háztípusra jellemző, hogy eredetileg az utca felé tekintő ablak vagy ablakpár formai kialakítása a
nyújtottabb, álló téglalapformát követte. Előfordul azonban, hogy az átépítés, felújítás során az eredetileg
téglalap alakú ablak négyzetesebb formát kapott, sokszor a háromosztású „tüzépes” ablakra cseréltek,
újabban pedig osztás nélküli, rosszabb arányú, hőszigetelt ablakszemek kerülnek a homlokzatokra.