Itt vagyunk: Főoldal Településképi Arculati Kézikönyv Településkép arculati kézikönyv 1. rész
Bekezdések

Településkép arculati kézikönyv 1. rész

1_pdfsam_TAK Bakonytamási.pdf — PDF document, 9156Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 

 

 |

                                

 

Bakonytamási

 

     TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 

 

background image

 

 

2 | 

 

 

BEVEZETÉS

 

1. Bevezetés, polgármesteri köszöntő            2 
   

 

 

 

   

 

 

 

 

2. Bakonytamási bemutatása és története    5 

 
3. Örökségünk                                                    10 

 
4. Eltérő karakterű településrészek               28 
  Történeti településmag                                 30     

  Telepes beépítés (keleti oldal)                     32 
  Telepes beépítés (nyugati oldal)                  34 

  Hathalompuszta – majorsági beépítés       36 
  Külterületek                                                     37 

 
5. Építészeti útmutató                                      38 

  Épületmagasság                                              38 
  Tetőhajlásszög, tetőforma                            38 
  Bővítés lehetőségei                                        39 

  A telepítés módja                                            39
  A színek használata                                        40 

  Kerítések, térfalak                                          40 
  Kapuk                                                                41 

  Erkélyek, tornácok                                          42 
  Ajtók, ablakok                                                  43 

  Homlokzatképzés                                            44
  Részletek                                                          45 
 

6. Mai példák                                                      46 
 

7. Utcák, terek, parkok                                     47 
 

8. Hirdetések, reklámtáblák                            49 
 

9. Impresszum                                                    50 

TARTALOMJEGYZÉK

 

background image

 

 

 |

 

 

  

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Olvasó! 

Ön  Bakonytamási  Község  Településképi  Arculati  Kézikönyvét  tartja  kezében.  A  Településképi 
Arculati  Kézikönyv  elkészítését,  és  a  településképi  rendelet  megalkotását  a  településkép 
védelmének  érdekében  a  településkép  védelméről  szóló  2016.  évi  LXXIV.  törvény  írja  elő.  A 
Településképi  Arculati  Kézikönyv  és  a  településképi  rendelet  tartalmát  a  314/2012.(XI.8) 
kormányrendelet határozza meg. 

A  Településképi  Arculati  Kézikönyv  olyan  szemléletformáló  dokumentum,  amelyben  –  a 
településképi követelmények megalapozása érdekében meg kell határozni a településkaraktert 
meghatározó településképi jellemzőket, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő 
településrészeket, azok arculati jellemzőit és értékeit, továbbá tartalma kiterjed a településkép 
minőségi  formálására  vonatkozó  javaslatokra,  és  a  településképhez  illeszkedő  építészeti 
elemekre is. A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére szól. 

1

 

background image

 

 

4 |  

  

 

     

 

A  Településképi  Arculati  Kézikönyv  nem  kizárólag  szakembereknek  készült,  elsősorban  a 
lakosság és a döntéshozók tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, nem pedig egy 
jogszabály jellegű dokumentum. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete 
által  meghatározott  –  településképi  jellemzők  bemutatásának  és  minőségi  formálásának 
eszköze. 

Községünk Településképi Arculati Kézikönyvének készítői jó érzékkel tárták fel és mutatták be 
községünk talán még számunkra, itt élők számára is rejtett értékeit. Számomra nagy öröm, és 
büszkeséggel tölt el, hogy a kézikönyvben többször is elismeréssel szólnak ennek a kis falunak 
a múltból megmaradt értékeiről és azok védelméről. 

Az  embert  körülvevő  környezet  hatással  van  magára  az  emberre  is.  Mindenki  jobban  érzi 
magát, ha azt látja, hogy településén tisztaság, rend van. A környezet minőségéért mi lakók is 
felelősek  vagyunk.  Az,  hogy  milyen  házat,  kerítést  építünk,  hogyan  alakítjuk,  gondozzuk 
kertünket,  vagy  éppen  milyen  színűre  festjük  házunkat,  rajtunk  múlik,  ezeken  keresztül  mi 
alakítjuk lakóhelyünket. 

Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, de emellett a jövő alakítására is nyitottnak 
kell  lennünk.  Bízunk  benne,  hogy  természeti  környezetünk,  békés,  nyugodt,  egészséges, 
emberbarát településünk vonzó lehet a jövőben is. 

Németh Károly   
polgármester 

 

background image

 

 

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Bakonytamási a Bakonyalja északkelet-délnyugati irányban 
húzódó,  150-200  méter  magas  dombjain  települt  község 
Veszprém  megye  északkeleti  szélén  a  Sokoróalja  és  a 
Kisalföld  határánál.  A  kistérségi  központ  Pápától  25,  a 

megyeszékhely  Veszprémtől  57,  a  régióközpont  Győrtől 
37, 

világörökség 

részeként 

nyilvántartott 

Pannonhalmától 20 km-re található. Jelenleg mintegy 700 

fő lakja. 
Bakonytamási  ma  egy  kicsi,  12  utcás  halmaztelepülés.  A 
mára már eltűnt szomszéd falu, Gerencsér emlékét őrzi az 
a  kis  szoborkompozíció,  ami  e  kézikönyv  3.  oldalán  is 

látható,  s  ami  a  Gic  felől  érkezőket  fogadja.  A  magas 
oszlopra  helyezett  kis  edény  a  letűnt  kornak,  az  eltűnt 
1000 éves kis Árpád-kori fazekas-falunak állít emléket.  

A település külterületén egy emlékkereszt is megtalálható 
ugyanebből a célból, a mostani falutól délkeleti irányban, a 
Szent László utca folytatásában.  
Gerencsér  egyike  annak  a  kilenc  településnek,  melyet 

Szent  István  a  veszprémvölgyi  apácakolostornak 
adományozott; az ún. „veszprémvölgyi alapítólevélben”.  
Bakonytamásihoz tartozik Hathalompuszta is. Ez a rész ma 
egy mezőgazdasággal foglalkozó cég telephelye is egyben, 

néhány család él itt. Hathalompuszta valamikor Jókai Mór 
unokahúga férjének a magánbirtoka volt. 
A  település  első  okleveles  említése  1262-ből  való.  1428-

ban  Szécsi  Tamásé,  akinek  viceofficiálisa  19  jobbággyal 
együtt  Bornáldon  hatalmaskodott.  1524-ben  plébánosát 
említik.  

 

BAKONYTAMÁSI BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE

 

2

 

background image

 

 

6 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

  

 

 

  

 

 

1556-1564 között néptelenedik el először. A század folyamán még többször elpusztul, a XVII. században jelentéktelen 
településsé fejlődik vissza.  Főnemes családok birtokaként ismerjük: Széchy, Garai, Thurzó, a 17. században Esterházy, 
majd Batthyány, 1848 után Habsburg tulajdon. 

Az első katonai felmérésen már azonosítható a település jelenlegi magjának, a Kossuth, Széchenyi és Rákóczi utcáknak a 
vonalai, továbbá láthatók házak a szomszédos utcákban is. A 2. katonai felmérésen már látható a temető is, kereszttel 
jelölve a  mai helyén. Templomának evangélikus használatára már 1771-ből van adat, később többször is átépül.  A II. 
világháborúban megsérült templomtornyot 1947-ben helyreállítják.  

A mostani utcahálózat a XIX. század folyamán alakul ki, akkor a Batthyány és Erzsébet utcák beépítése csak egy oldalon 
valósult meg, ahogy ez az alábbi térképi ábrázoláson is látható. 

background image

 

 

      

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1941-re  kialakul  a  Szent  László  utca,  és  a  Petőfi,  Jókai  utcák  a  vasútvonalig. 
Szembenéző  házsorok  látszanak  a  Tatay  utcában.  Hiányzik  ugyanakkor  a  Honvéd  és 
Dózsa utca. 
A falu az 1950-es évekre éri el mai méreteit. 

Bakonytamási  településszerkezetében  jól  elválik  egymástól  a  régi,  több  évszázados 
településmag,  és  az  újonnan,  a  XX.  század  folyamán  épült  "telepek".  Előbbi  utcái 
kanyargósak,  utóbbiak  nyílegyenesek,  és  a  falu  peremén  találhatók.  A  telepek  közül 
kronológiai rendben haladva a Tatay és Szent László utcák kezdtek benépesülni a 20. 
század  elején,  mégpedig  a  Tatay  család  értékesített  földbirtokán.  1911-től  a 
pannonhalmi apátság eladta a határban birtokolt földjeit, ezáltal megnyílt a lehetőség 
a  falu  nyugati  irányú  terjeszkedésére,  a  Petőfi  és  Jókai  utcák  kiépülésére.  A  régi 
településmagban ritkábban, a telepeken gyakrabban építkeztek "amerikás" pénzből. 

A  Jókai  utca  ("Bundavár")  Petőfivel  párhuzamos 
szakaszának  első  épületei  az  1925-ben  megalapított Falusi 
Kislakásépítési  Szövetkezet  és  az  Országos  Nép-  és 
Családvédelmi 

Alap 

1941-1943 

közötti 

építési 

programjának  típustervei  alapján  készültek.  Az  utcanyitás 
utolsó fázisába tartozik a Honvéd utca ("Zsivántelep") és a 
Dózsa utca. Ezek a második világháború után az evangélikus 
egyháztól  elvett  földön  (Pap-tag)  létesültek.  (Forrás: 
Németh 

Tibor: 

Dombszeri 

Mindenes 

Gyűjtemény/Gyűjtemény/Néprajz/Építészet 
menüpontja; http://dmgy.webnode.hu/epiteszet/) 

A  település  a  Sokoró-Pannontáj  Natúrpark  része. 
Fekvéséből  adódóan  jó  kiindulópont  autós,  kerékpáros 
túrák 

szervezéséhez, 

de 

csendes 

jellege, 

településszerkezet teresedésekben, zöldfelületi elemekben 
gazdag mivolta önmagában is értékes turisztikailag. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031