|
1
Bakonytamási
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
2 |
BEVEZETÉS
1. Bevezetés, polgármesteri köszöntő 2
2. Bakonytamási bemutatása és története 5
3. Örökségünk 10
4. Eltérő karakterű településrészek 28
Történeti településmag 30
Telepes beépítés (keleti oldal) 32
Telepes beépítés (nyugati oldal) 34
Hathalompuszta – majorsági beépítés 36
Külterületek 37
5. Építészeti útmutató 38
Épületmagasság 38
Tetőhajlásszög, tetőforma 38
Bővítés lehetőségei 39
A telepítés módja 39
A színek használata 40
Kerítések, térfalak 40
Kapuk 41
Erkélyek, tornácok 42
Ajtók, ablakok 43
Homlokzatképzés 44
Részletek 45
6. Mai példák 46
7. Utcák, terek, parkok 47
8. Hirdetések, reklámtáblák 49
9. Impresszum 50
TARTALOMJEGYZÉK
|
3
Tisztelt Olvasó!
Ön Bakonytamási Község Településképi Arculati Kézikönyvét tartja kezében. A Településképi
Arculati Kézikönyv elkészítését, és a településképi rendelet megalkotását a településkép
védelmének érdekében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény írja elő. A
Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet tartalmát a 314/2012.(XI.8)
kormányrendelet határozza meg.
A Településképi Arculati Kézikönyv olyan szemléletformáló dokumentum, amelyben – a
településképi követelmények megalapozása érdekében meg kell határozni a településkaraktert
meghatározó településképi jellemzőket, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő
településrészeket, azok arculati jellemzőit és értékeit, továbbá tartalma kiterjed a településkép
minőségi formálására vonatkozó javaslatokra, és a településképhez illeszkedő építészeti
elemekre is. A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére szól.
1
4 |
A Településképi Arculati Kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készült, elsősorban a
lakosság és a döntéshozók tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, nem pedig egy
jogszabály jellegű dokumentum. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete
által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának
eszköze.
Községünk Településképi Arculati Kézikönyvének készítői jó érzékkel tárták fel és mutatták be
községünk talán még számunkra, itt élők számára is rejtett értékeit. Számomra nagy öröm, és
büszkeséggel tölt el, hogy a kézikönyvben többször is elismeréssel szólnak ennek a kis falunak
a múltból megmaradt értékeiről és azok védelméről.
Az embert körülvevő környezet hatással van magára az emberre is. Mindenki jobban érzi
magát, ha azt látja, hogy településén tisztaság, rend van. A környezet minőségéért mi lakók is
felelősek vagyunk. Az, hogy milyen házat, kerítést építünk, hogyan alakítjuk, gondozzuk
kertünket, vagy éppen milyen színűre festjük házunkat, rajtunk múlik, ezeken keresztül mi
alakítjuk lakóhelyünket.
Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, de emellett a jövő alakítására is nyitottnak
kell lennünk. Bízunk benne, hogy természeti környezetünk, békés, nyugodt, egészséges,
emberbarát településünk vonzó lehet a jövőben is.
Németh Károly
polgármester
|
5
Bakonytamási a Bakonyalja északkelet-délnyugati irányban
húzódó, 150-200 méter magas dombjain települt község
Veszprém megye északkeleti szélén a Sokoróalja és a
Kisalföld határánál. A kistérségi központ Pápától 25, a
megyeszékhely Veszprémtől 57, a régióközpont Győrtől
37,
a
világörökség
részeként
nyilvántartott
Pannonhalmától 20 km-re található. Jelenleg mintegy 700
fő lakja.
Bakonytamási ma egy kicsi, 12 utcás halmaztelepülés. A
mára már eltűnt szomszéd falu, Gerencsér emlékét őrzi az
a kis szoborkompozíció, ami e kézikönyv 3. oldalán is
látható, s ami a Gic felől érkezőket fogadja. A magas
oszlopra helyezett kis edény a letűnt kornak, az eltűnt
1000 éves kis Árpád-kori fazekas-falunak állít emléket.
A település külterületén egy emlékkereszt is megtalálható
ugyanebből a célból, a mostani falutól délkeleti irányban, a
Szent László utca folytatásában.
Gerencsér egyike annak a kilenc településnek, melyet
Szent István a veszprémvölgyi apácakolostornak
adományozott; az ún. „veszprémvölgyi alapítólevélben”.
Bakonytamásihoz tartozik Hathalompuszta is. Ez a rész ma
egy mezőgazdasággal foglalkozó cég telephelye is egyben,
néhány család él itt. Hathalompuszta valamikor Jókai Mór
unokahúga férjének a magánbirtoka volt.
A település első okleveles említése 1262-ből való. 1428-
ban Szécsi Tamásé, akinek viceofficiálisa 19 jobbággyal
együtt Bornáldon hatalmaskodott. 1524-ben plébánosát
említik.
BAKONYTAMÁSI BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE
2
6 |
1556-1564 között néptelenedik el először. A század folyamán még többször elpusztul, a XVII. században jelentéktelen
településsé fejlődik vissza. Főnemes családok birtokaként ismerjük: Széchy, Garai, Thurzó, a 17. században Esterházy,
majd Batthyány, 1848 után Habsburg tulajdon.
Az első katonai felmérésen már azonosítható a település jelenlegi magjának, a Kossuth, Széchenyi és Rákóczi utcáknak a
vonalai, továbbá láthatók házak a szomszédos utcákban is. A 2. katonai felmérésen már látható a temető is, kereszttel
jelölve a mai helyén. Templomának evangélikus használatára már 1771-ből van adat, később többször is átépül. A II.
világháborúban megsérült templomtornyot 1947-ben helyreállítják.
A mostani utcahálózat a XIX. század folyamán alakul ki, akkor a Batthyány és Erzsébet utcák beépítése csak egy oldalon
valósult meg, ahogy ez az alábbi térképi ábrázoláson is látható.
|
7
1941-re kialakul a Szent László utca, és a Petőfi, Jókai utcák a vasútvonalig.
Szembenéző házsorok látszanak a Tatay utcában. Hiányzik ugyanakkor a Honvéd és
Dózsa utca.
A falu az 1950-es évekre éri el mai méreteit.
Bakonytamási településszerkezetében jól elválik egymástól a régi, több évszázados
településmag, és az újonnan, a XX. század folyamán épült "telepek". Előbbi utcái
kanyargósak, utóbbiak nyílegyenesek, és a falu peremén találhatók. A telepek közül
kronológiai rendben haladva a Tatay és Szent László utcák kezdtek benépesülni a 20.
század elején, mégpedig a Tatay család értékesített földbirtokán. 1911-től a
pannonhalmi apátság eladta a határban birtokolt földjeit, ezáltal megnyílt a lehetőség
a falu nyugati irányú terjeszkedésére, a Petőfi és Jókai utcák kiépülésére. A régi
településmagban ritkábban, a telepeken gyakrabban építkeztek "amerikás" pénzből.
A Jókai utca ("Bundavár") Petőfivel párhuzamos
szakaszának első épületei az 1925-ben megalapított Falusi
Kislakásépítési Szövetkezet és az Országos Nép- és
Családvédelmi
Alap
1941-1943
közötti
építési
programjának típustervei alapján készültek. Az utcanyitás
utolsó fázisába tartozik a Honvéd utca ("Zsivántelep") és a
Dózsa utca. Ezek a második világháború után az evangélikus
egyháztól elvett földön (Pap-tag) létesültek. (Forrás:
Németh
Tibor:
Dombszeri
Mindenes
Gyűjtemény/Gyűjtemény/Néprajz/Építészet
menüpontja; http://dmgy.webnode.hu/epiteszet/)
A település a Sokoró-Pannontáj Natúrpark része.
Fekvéséből adódóan jó kiindulópont autós, kerékpáros
túrák
szervezéséhez,
de
csendes
jellege,
a
településszerkezet teresedésekben, zöldfelületi elemekben
gazdag mivolta önmagában is értékes turisztikailag.