1
Bakonytamási község Önkormányzata Képviselő-testületének
12/2017 ( XII.29. ) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bakonytamási Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi
LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az 5-10. § tekintetében az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
feladatkörében eljárva; véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket
rendeli el:
I.
Fejezet
Általános rendelkezések
1.
A rendelet célja
1.§ E rendelet célja Bakonytamási község sajátos településképének, építészeti és természeti
értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának
kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a
településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2.
A rendelet területi hatálya, alkalmazása
2.§ (1) A rendelet Bakonytamási Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendeletet Bakonytamási Község Településképi arculati kézikönyvével együtt kell
alkalmazni.
3.
A rendelet mellékletei, függelékei
3.§ (1) A védelemre javasolható épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1.
számú melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2.
számú melléklete tartalmazza.
(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet
3. számú melléklete tartalmazza.
(4) Telepítésre javasolt növények felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
(5) A település területén található régészeti lelőhelyeket a rendelet 2. sz. függeléke
tartalmazza.
II. Fejezet
A helyi védelem
1. A helyi védelem célja, feladata
4.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség
kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti
elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi,
építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból
védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és
műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása,
dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a
képviselő-testület feladata.
(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek,
valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.
2.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
5.§ (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet
a) bármely állampolgár, akár a saját, akár a más tulajdonában lévő értékek tekintetében,
b) helyben működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi
szervezetek.
(2) A javaslatban fel kell tüntetni
a)
a kezdeményező nevét, lakcímét/székhelyét,
b)
a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c)
pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
d)
a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
e)
a kezdeményezés indoklását.
3.
Testületi döntéssel összefüggő feladatok
6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell
készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően
szakértők véleményét.
(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket,
építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.
(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban
észrevételt tehet.
(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.
4.
A helyi védelem fajtái
7.§ (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet
(továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi
értékekere terjedhet ki.
(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként
meghatározott értékekre terjedhet ki.
5.
Védett értékek fenntartása
3
8. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális
kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével
összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását
jelenti, közérdeket sért.
(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a
mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
9.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek az 2. sz. melléklet szerinti
a)
történeti település területe
b)
telepes beépítés területe
c)
Hathalompuszta – telepes beépítés
d)
az országos ökológiai hálózat övezetei
e)
a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete.
IV. Fejezet
1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti
követelmények
10.§ (1) Kerítés közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal,
kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő
kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell
lennie.
(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben,
ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.
(3) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.
(4) Új kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem
lehet.
11.§ (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek
iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású
útbaigazító táblákon kell elhelyezni.
(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól
kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.
12.§ Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne
akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.
2. Történeti település és telepes beépítés területére vonatkozó követelmények
12.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület
átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző
építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.
(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:
a) a párkány magasságát, kiülését,
b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,
c) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,
d) a tömegképzés jellegét,
4
e) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,
f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.
(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új
épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra,
anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.
13. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-,
oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult -
utcaszakaszként minimum a szomszédos 4-4 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.
(2) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület
tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a
szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb
álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken
álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.
14. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,
a) ha az a kialakult állapot (telekszélesség) miatt műszakilag más módon nem biztosítható,
b) sarok telek hosszoldalán.
15. § (1) Lakóterületen új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása,
cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala alkalmazása.
(2) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető
(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.
(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.
(5) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet
nagyobb.
(6) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.
(7) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.
(8) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert
nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy
az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
(9) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben
részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.
16. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak
homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja
meg a homlokzat felületének 10 %-át.
(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.
(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, cégfelirat, vállalkozást népszerűsítő berendezés,
grafikai elem nem helyezhető el.
3. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények
17. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a
védettség alapját jelentő értékvizsgálat szerinti értékét képező –
a) eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető
rendszert);
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát; nyílásosztását,
c) eredeti épülettartozékait
(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet
megtartására.
5
18.§ (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan
mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A
helyi egyedi védett építmény bontására csak az épület teljeskörű felmérését és
dokumentálását, valamint a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a)
a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket
nem hordoz,
b)
a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá
helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható
19. § Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás
helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.
20. § A helyi védelem alatt álló növényegyedeket kivágni, megcsonkolni, csak élet- és
balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. A
kivágott fát pótolni kell.
4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. § (1) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.
(2) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból
meghatározott területeken.
22. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor,
közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó)
elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell
tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.
(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell
biztosítani.
(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket,
közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat
sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői
véleménnyel azt indokolja.
(5) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű,
valamint
közvilágítási
hálózatok
és
távközlési
hálózat
létesítésekor,
illetve
rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell
építeni.
5. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép
védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről
szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, a polgármester
engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltérés engedélyezhető évente
összesen tizenkét naptári hét időszakra.
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos
tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.
V. Fejezet
6
Településkép érvényesítési eszközök
1. Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai
konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15
napon belül.
(2) A szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani,
amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési
tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlatterv
szintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A
dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.
(3) A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos
lényeges információkat kell rögzíteni.
(4) Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.
2. Településképi bejelentési eljárás
25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám elhelyezése előtt.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A
településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell
használni.
(3) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó.
26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének
ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül
be kell fejezni.
(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást
ismételten le kell folytatni.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett
tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
3.
A településképi kötelezési eljárás
27.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység
bejelentését elmulasztotta,
b) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben
foglaltakat megszegte,
c) amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek során az e rendeletben foglalt
településképi követelményeket megsértette,
28. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az
ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés
megszüntetésére határidőt szab ki.
(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés
(önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény,
építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.
7
4.
A településképi bírság
29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri
felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.
(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással
okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás
megszegésének súlyával.
(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati
hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként
ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
VI. Fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
30. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a
hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell
alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.
Németh Károly
Takács Imre
polgármester
jegyző
Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2017. december 29.
Takács Imre
jegyző
8
1. melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelemre javasolt épületek, építmények
hrsz.
cím
megnevezés (cím)
379
Jókai utca 1.
Rk. templom
322
Széchenyi utca
Evangélikus templom
272/2
Kossuth Lajos utca
Kőkereszt
063/37
Hathalompuszta
Magtár
129
Tatay utca 4.
Lakóház
203
Kossuth L. u. 10.
Lakóház
403/1
Petőfi S. u. 10.
Lakóház
300
Árpád-Kossuth utcák
sarka
Izraelita temető
066/2
Hathalompuszta
Jókay-Ihász kripta és sírkert
0137/2
külterület
Bakonyszentlászló felé
Gerencséri temető és kőkereszt
9
2. melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
10
Településképi szempontból meghatározó természeti területek térképi ábrázolása
11
3.melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM
Településképi Szakmai Konzultációhoz/ Bejelentéshez
Kérelmező
Neve:
Értesítési címe:
Telefonszáma
e-mail címe:
Lakcíme:
Felelős tervező
Neve:
Értesítési címe:
Telefonszáma:
e- mail címe:
Tervezői jogosultsága:
Tevékenység
Helye:
Tárgya:
Rövid leírása:
HRSZ:
A terv típusa:
Megjegyzés: ÉTDR azonosító stb.
Kelt, ……………………………………………………….
………..…………………………
Kérelmező
12
1.
függelék a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növényzet
Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj
megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat,
kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.
Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!
Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább
árnyalhatják.
A lakóterület kertje:
Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek
számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a
klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.
- gyepterületek:
Kialakításuknál a lakókertben az egyetlen fajból álló, fajszegény gyepek helyett a területen
előforduló több fűfaj és más alacsony lágyszárú növényzet használatával virágos gyep
létesítése javasolt. Kialakítása természetes úton, vagy fűmag keverék vetésével történhet.
(Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő
lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep szélein, vagy a
kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai {äzoknak kertészeti változatai}
ültethetők.
Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.
Javasolt alkotók:
francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes
gyöngyperje (Melica
ciliate),
sziklai
csenkesz (Festuca
pseudodalmatica),
kései
perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis),
vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp), veronika fajok (Veronica
sp), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)
- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus
elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata),
gyöngyvirág (Convallaria majalis).
A kertet szegélyezhetik alacsony növésű, ill. helyenként magasabb virágos növények.
Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét
díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára,
kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.
- Alacsony növésű szegélyvirágok:
porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana),
körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp), lila sáfrány (Crocus vernus),
fehér
nárcisz (Narcissus
poeticus),
aranysáfrány (Crocus
aureus),
csupros
nárcisz (Narcissus
pseudonarcissus),
kék
nőszirom (Iris
germanica),
tazetta
nárcisz (Narcissus.
tazetta),
pompás
nárcisz (Narcissus
incomparabilis),
törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus
caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok (Silene sp.), szikla-
bőrlevél (Bergenia crassifolia)
13
- Magasabb kerti virágok:
nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös
pipitér (Anthemis
biebersteiniaia),
kerti
margaréta (Chrysanthhemum
maximum),
estike (Hesperis
matronalis),
mezei
margaréta (C.
leucantheum),
erdei
szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium
candidum),
japán
árnyliliom (Hosta
lancifolia),
tűzliliom (Lilium
bulbiferum),
pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata),
oroszlánszáj (Antirrhinum
majus),
kerti
fátyolvirág (Gypsophila
elegans),
bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)
- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:
izsóp (Hypossus officinalis), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus
officinalis), kerti ruta (Ruta graveolens), orvosi zsálya (Salvia officinalis), kakukkfű
fajok (Thymus serpyllum, T. sp.), bazsalikom (Ocymum basalicum), szurokfű (Origanum
vulgare)
- kerítést kísérő díszcserjék:
kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés
galagonya (Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus
siriacus)
-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):
trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera
tatarica),
magyar
lonc (Lonicera
tellmaniana),
borostyán (Hedera
helix),
kék
hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea
purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)
- kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):
sziklai
ternye (Alyssum
saxatile),
fehér
varjúháj (Sedum
album),
rózsás
kövirózsa (Sempervivum
marmoreum),
borsos
varjúháj (Sedum
acre),
valamint
kertészetekben kapható termesztett fajok
A lakótelek fái:
A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő
gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű
hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.),
tájfajták
- javasolt gyümölcsfák és cserjék:
dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica),
mandula (Prunus
dulcis),
szilva (Prunus
domestica),
meggy (Prunus
cerasus),
cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus
alba), szőlő (Vitis vinifera), füge (Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes
spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)
Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus
sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.
A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep,
néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb
virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények,
sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények
gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).
14
Közterületek, parkok növényzete:
Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti
változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása
esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.
A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása
elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb
mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.
- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:
kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum),
molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)
-További ajánlott fafajok:
mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus exceksior),
virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)
Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula),
eperfa (Morus alba).
- Cserjék:
madárbirs (Cotoneaster
sp.),
cserszömörce (Cotinus
coggygria),
egybibés
galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus
sanguinea),
kökény (Prunus
spionosa),
közönséges
fagyal (Ligustrum
vulgare), mogyoró (Corylus avellana)
A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely
függvényében.
Külterületeken ajánlott növényzet:
Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a
kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a
pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként
csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.
A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.
A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek,
nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes
növényzet. E területek természetes növényzetének megőrzése, a változatlan élőhelyi
feltételek fenntartása szükséges. Tájképi értékük mellett ökológiai kapcsolatot, sok állatfaj
számára menedéket jelentenek a patakot szegélyező és az út mentén látható fasorok,
sövények.
A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni
kell a tájidegen növényfajok használatát. Az arborétumok és díszparkok gyűjteményének
kivételével a Balaton-felvidéki táj szépségét a sokféle élőhelyet jellemző honos növényzet
gazdagsága adja. Ezért a tájidegen fajok egyedei (pl. a fenyők (Picea sp)) csak igen kis
mértékben, inkább csak egy-két jelentős épülethez kapcsolódva jelenjenek meg a
településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a
tájidegen fajok (tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja occidentalis) ültetése feltétlenül
kerülendő.
A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a
bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból
történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.
15
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az
alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum
dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
Rendelet a településkép védelméről.pdf
—
PDF document,
902Kb
