Rendelet a településkép védelméről

Rendelet a településkép védelméről.pdf — PDF document, 902Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Bakonytamási község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2017 ( XII.29. ) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Bakonytamási  Község  Képviselő-testülete  a  településkép  védelméről  szóló  2016.  évi
LXXIV.  törvény  12.  §  (2)  bekezdésében,  az  5-10.  §  tekintetében  az  épített  környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott
felhatalmazás  alapján,  az  Alaptörvény  32.  cikk  (1)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott
feladatkörében eljárva; véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal,
a  Nemzeti  Média-  és  Hírközlési  Hatóság,  a  Miniszterelnökséget  vezető  miniszter  és  a
Balaton-felvidéki  Nemzeti  Park  Igazgatósága  véleményének  kikérésével  a  következőket
rendeli el:

Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§  E  rendelet  célja  Bakonytamási  község  sajátos  településképének,  építészeti  és  természeti
értékeinek  társadalmi  bevonás  és  konszenzus  által  történő  védelme  és  rendezett  arculatának
kialakítása  érdekében  a  helyi  értékvédelemmel,  településképi  követelményekkel  és  a
településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

A rendelet területi hatálya, alkalmazása

2.§ (1) A rendelet Bakonytamási Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendeletet Bakonytamási Község Településképi arculati kézikönyvével együtt kell
alkalmazni.

A rendelet mellékletei, függelékei

3.§ (1) A védelemre javasolható épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1.
számú melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2.
számú melléklete tartalmazza.
(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet
3. számú melléklete tartalmazza.
(4) Telepítésre javasolt növények felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
(5) A település területén található régészeti lelőhelyeket a rendelet 2. sz. függeléke
tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi védelem

1. A helyi védelem célja, feladata

4.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség
kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti
elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi,
építészeti,  történeti,  régészeti,  képző-  és  iparművészeti,  műszaki-ipartörténeti  szempontból
védelemre  érdemes  területek,  épület-együttesek,  építmények,  épületrészek,  köz-  és
műtárgyak,  növények  vagy  növény-együttesek  számbavétele,  meghatározása,  nyilvántartása,
dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3)  A  helyi  védelem  irányítása,  a  védelem  alá  kerülő  értékek  körének  meghatározása  a
képviselő-testület feladata.
(4)  A  helyi  védelem  feladatait  a  polgármester  a  helyi  társadalmi  és  egyéb  szervezetek,
valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5.§ (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet
a) bármely állampolgár, akár a saját, akár a más tulajdonában lévő értékek tekintetében,
b) helyben működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi
szervezetek.
(2) A javaslatban fel kell tüntetni
a)

a kezdeményező nevét, lakcímét/székhelyét,

a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

a kezdeményezés indoklását.

Testületi döntéssel összefüggő feladatok

6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell
készíteni,  amelyhez  indokolt  esetben  be  kell  szerezni  a  védendő  érték  jellegétől  függően
szakértők véleményét.
(2)  A  képviselő-testület  helyi  védelem  alá  helyezheti  az  arra  érdemesnek  talált  épületeket,
építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.
(3)  A  védetté  nyilvánítás  előtt  a  tulajdonost  tájékoztatni  kell,  aki  15  napon  belül  írásban
észrevételt tehet.
(4)  A  helyi  védelem  alá  helyezés  vagy  a  védettség  megszűnésének  tényét  az  ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

A helyi védelem fajtái

7.§  (1)  A  helyi  területi  védelem  a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált
településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes
településrendezési  sajátos  jogintézményekről  szóló  314/2012.  (XI.  8.)  Kormányrendelet
(továbbiakban  Tr.)  23/C.  §  (3)  bekezdése  helyi  területi  védelemként  meghatározott  helyi
értékekere terjedhet ki.
(2)  A  helyi  egyedi  védelem  a  Tr.  23/C.  §  (4)  bekezdése  helyi  egyedi  védelemként
meghatározott értékekre terjedhet ki.

Védett értékek fenntartása

8. § (1) A helyi  védelem  alatt  álló építészeti, természeti örökség  a nemzeti közös kulturális
kincs  része,  ezért  településképbe  illő  esztétikus  fenntartása,  gondozása,  védelmével
összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2)  Azon  tevékenység,  amely  a  védett  érték  létét,  állagát  veszélyezteti,  vagy  károsítását
jelenti, közérdeket sért.
(3) A védett érték településképbe illő  esztétikus fenntartása,  gondozása  és jókarbantartása a
mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

9.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek az 2. sz. melléklet szerinti
a)

történeti település területe

telepes beépítés területe

Hathalompuszta – telepes beépítés

az országos ökológiai hálózat övezetei

a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete.

IV. Fejezet

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti

követelmények

10.§ (1) Kerítés közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal,
kapuépítmény  legmagasabb  pontja  2  m  lehet.  A  kerítés  magasságát  a  szomszédos  meglevő
kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell
lennie.
(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben,
ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.
(3) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.
(4) Új kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem
lehet.
11.§  (1)  A  településen  telephellyel  rendelkező  szervezetek,  vállalkozók,  szálláshelyek
iránymutató  tábláit  a  települési  utcaneveket  és  intézményeket  jelölő  egységes  kialakítású
útbaigazító táblákon kell elhelyezni.
(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól
kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.
12.§  Saroktelek  esetén  a  takaró  növényzetet  a  közterületen  úgy  kell  telepíteni,  hogy  az  ne
akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.

2. Történeti település és telepes beépítés területére vonatkozó követelmények

12.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület
átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző
építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.
(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:
a) a párkány magasságát, kiülését,
b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,
c) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,
d) a tömegképzés jellegét,

e) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,
f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.
(3)  Különös  gondot  kell  fordítani  meglévő  épületek  átalakítása,  bővítése  esetén  az  új
épületrészeknek  a  meglévő  épülethez  való  harmonikus  illeszkedésére:  architektúra,
anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

13. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-,
oldal  és  hátsó  kert,  tetőidom  tömegformájának  megtervezésénél  a  környezetében  kialakult  -
utcaszakaszként minimum a szomszédos 4-4 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.
(2)  Túlnyomóan  beépített  területen  a  meglévő  tetőidom  átépítése,  vagy  új  épület
tetőszerkezetének  kialakítása  során  annak  dőlésszöge  legfeljebb  5  fokkal  térhet  el  a
szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb
álló  épületek  utcai  homlokzatszélessége  és  utcai  homlokzatmagassága a  szomszédos  telken
álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.
14. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,
a) ha az a kialakult állapot (telekszélesség) miatt műszakilag más módon nem biztosítható,
b) sarok telek hosszoldalán.
15.  §  (1)  Lakóterületen  új  építmények  építése,  meglévő  épületek  héjazatának  felújítása,
cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala alkalmazása.
(2) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető
(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.
(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.
(5)  Az  épületek  tetőhajlásszöge  egyéb  illeszkedési  előírás  hiányában  45º–nál  nem  lehet
nagyobb.
(6) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.
(7) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.
(8)  Gépészeti  és  közmű-csatlakozási  berendezések  az  épületek  utcai  homlokzatára,  előkert
nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy
az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(9) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben
részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.
16. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak
homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja
meg a homlokzat felületének 10 %-át.
(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.
(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, cégfelirat, vállalkozást népszerűsítő berendezés,
grafikai elem nem helyezhető el.

3. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

17.  §  (1)  Meg  kell  őrizni,  illetve  helyre  kell  állítani  a  helyi  egyedi  védelem  tárgyának  –  a
védettség alapját jelentő értékvizsgálat szerinti értékét képező –
a)  eredeti  külső  megjelenését,  (beleértve  az  ahhoz  csatlakozó  tetőfelületet  és  vízelvezető
rendszert);
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát; nyílásosztását,
c) eredeti épülettartozékait
(2)  Helyi  védettségű  építészeti  örökség  telkén  törekedni  kell  az  értékes  növényzet
megtartására.

18.§ (1)  Helyi  egyedi  védett  építmény  bontására  csak a helyi  egyedi  védett építmény olyan
mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A
helyi  egyedi  védett  építmény  bontására  csak  az  épület  teljeskörű  felmérését  és
dokumentálását, valamint a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a)

a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket

nem hordoz,
b)

a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá

helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható
19.  §  Helyi  védettségű  építészeti  örökség  részét  képező  szobor,  képzőművészeti  alkotás
helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.
20.  §  A  helyi  védelem  alatt  álló  növényegyedeket  kivágni,  megcsonkolni,  csak  élet-  és
balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. A
kivágott fát pótolni kell.

4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

21. § (1) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

(2)  Önálló  antennatartó  szerkezet,  torony  nem  létesíthető  településképi  szempontból
meghatározott területeken.
22.  §  (1)  Közmű-létesítmények  (nyomvonalas  létesítmények,  elektromos  transzformátor,
közvilágítási  kapcsolószekrény,  távközlési  elosztószekrény,  gáznyomás-szabályozó)
elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2)  Több  közműépítmény  csoportos  elhelyezése  esetén  az  egységeket  összevonva  kell
tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.
(3)  Közműépítmény  növényzettel  történő  takarását  nyírható  örökzöld  cserjével  kell
biztosítani.
(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket,
közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat
sem  föld  felett,  sem  föld  alatt,  kivéve  azon  eseteket,  ahol  a  közműszolgáltató  szakértői
véleménnyel azt indokolja.
(5)  Az  újonnan  beépítésre  kerülő  lakóterületeken  a  villamos  közép-  és  kisfeszültségű,
valamint

közvilágítási

hálózatok

és

távközlési

hálózat

létesítésekor,

illetve

rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell
építeni.

5. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

23.  §  (1)  A  reklámok  közzétételére,  a  reklámhordozók  elhelyezésére  a  településkép
védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről
szóló  törvény  reklámok  közzétételével  kapcsolatos  rendelkezéseinek  végrehajtásáról  szóló
104/2017.  (IV.28.)  Korm.  rendelet  (továbbiakban:  Rr.),  és  e  rendelet  rendelkezéseit  kell
alkalmazni.
(2)  A  település  számára  jelentős  eseményről  való  tájékoztatás  érdekében,  a  polgármester
engedélyével,  a  vonatkozó  jogszabályi  rendelkezésektől  eltérés  engedélyezhető  évente
összesen tizenkét naptári hét időszakra.
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos
tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

V. Fejezet

Településkép érvényesítési eszközök

1. Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24.  §  (1)  A  településkép  védelme  érdekében  a  polgármester  tájékoztatást  ad  és  szakmai
konzultációt biztosít  a településképi követelményekről  a kérelem beérkezésétől számított  15
napon belül.
(2)  A  szakmai  konzultációhoz  a  3.  számú  melléklet  szerinti  kérelmet  kell  benyújtani,
amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési
tevékenységekhez,  illetve  az  építési  engedélyezéshez  beadandó  dokumentáció  vázlatterv
szintű  dokumentumaival,  melyet  fotómontázzsal  vagy  látványtervvel  kell  kiegészíteni.  A
dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.
(3)  A  szakmai  konzultációról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni,  amelyben  az  üggyel  kapcsolatos
lényeges információkat kell rögzíteni.
(4)  Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

2. Településképi bejelentési eljárás

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám elhelyezése előtt.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A
településképi  bejelentési  eljárás  megindításához  a  3.  számú  melléklet  szerinti  kérelmet  kell
használni.
(3) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára
a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó.
26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének
ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül
be kell fejezni.
(2)  Amennyiben  a  polgármester  által  kiadott  határozat  érvényessége  lejár,  az  eljárást
ismételten le kell folytatni.
(3)  A  polgármester  ellenőrzi  a  bejelentési  kötelezettség  teljesítését  és  a  bejelentett
tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

A településképi kötelezési eljárás

27.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le
a)  amennyiben  az  ingatlan  tulajdonosa  a  bejelentési  eljárás  hatálya  alá  tartozó  tevékenység
bejelentését elmulasztotta,
b)  amennyiben  a  bejelentő  a  településképi  bejelentési  eljárás  során  hozott  döntésben
foglaltakat megszegte,
c) amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek során az e rendeletben foglalt
településképi követelményeket megsértette,
28.  §  (1)  A  polgármester  a  kötelezési  eljárás  lefolytatása  előtt  végzésben  felhívja  az
ingatlantulajdonos  figyelmét  a  jogszabálysértésre.  A  végzésben  a  jogszabálysértés
megszüntetésére határidőt szab ki.
(2)  A  határidő  eredménytelen  eltelte  esetén  a  polgármester  településképi  kötelezés
(önkormányzati  hatósági  döntés)  formájában  az  ingatlan  tulajdonosát  az  érintett  építmény,
építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

A településképi bírság

29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri
felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.
(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással
okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás
megszegésének súlyával.
(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati
hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként
ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

VI. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

30. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a
hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell
alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

Németh Károly

Takács Imre

polgármester

jegyző

Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2017. december 29.

Takács Imre

jegyző

1. melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

A helyi egyedi védelemre javasolt épületek, építmények

hrsz.

cím

megnevezés (cím)

379

Jókai utca 1.

Rk. templom

322

Széchenyi utca

Evangélikus templom

272/2

Kossuth Lajos utca

Kőkereszt

063/37

Hathalompuszta

Magtár

129

Tatay utca 4.

Lakóház

203

Kossuth L. u. 10.

Lakóház

403/1

Petőfi S. u. 10.

Lakóház

300

Árpád-Kossuth utcák
sarka

Izraelita temető

066/2

Hathalompuszta

Jókay-Ihász kripta és sírkert

0137/2

külterület
Bakonyszentlászló felé

Gerencséri temető és kőkereszt

2. melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása

Településképi szempontból meghatározó természeti területek térképi ábrázolása

3.melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

Településképi Szakmai Konzultációhoz/ Bejelentéshez

Kérelmező

Neve:

Értesítési címe:

Telefonszáma

e-mail címe:

Lakcíme:

Felelős tervező

Neve:

Értesítési címe:

Telefonszáma:

e- mail címe:

Tervezői jogosultsága:

Tevékenység

Helye:

Tárgya:

Rövid leírása:

HRSZ:

A terv típusa:

Megjegyzés: ÉTDR azonosító stb.

Kelt, ……………………………………………………….

………..…………………………

Kérelmező

függelék a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növényzet

Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj
megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat,
kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.

Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!

Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább
árnyalhatják.

A lakóterület kertje:

Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek
számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a
klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.

- gyepterületek:

Kialakításuknál  a lakókertben az  egyetlen fajból  álló,  fajszegény gyepek helyett  a területen
előforduló  több  fűfaj  és  más  alacsony  lágyszárú  növényzet  használatával  virágos  gyep
létesítése  javasolt.  Kialakítása  természetes  úton,  vagy  fűmag  keverék  vetésével  történhet.
(Pl.  Sport  keverékkel  megerősödő  gyepre  Margitsziget  keverékkel  és  apró  díszítő
lágyszárúakkal  fajgazdag,  természetes  hatású  pázsit  telepítése.)  A  gyep  szélein,  vagy  a
kevésbé  taposott  foltokban  a  környék  szép  vadvirágai  {äzoknak  kertészeti  változatai}
ültethetők.

Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.

Javasolt alkotók:

francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes
gyöngyperje (Melica

ciliate),

sziklai

csenkesz (Festuca

pseudodalmatica),

kései

perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis),
vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp), veronika fajok (Veronica
sp), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)

- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus
elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata),
gyöngyvirág (Convallaria majalis).

A  kertet  szegélyezhetik  alacsony  növésű,  ill.  helyenként  magasabb  virágos  növények.
Kedvező  a  fűszer  és  gyógynövények  használata  is.  A  kerítések,  támfalak  felületét
díszcserjék  sora  élénkítheti.  Nagyobb  felület  esetén  feltétlenül  szükséges  a  kőbástyára,
kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.

- Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana),
körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp), lila sáfrány (Crocus vernus),
fehér

nárcisz (Narcissus

poeticus),

aranysáfrány (Crocus

aureus),

csupros

nárcisz (Narcissus

pseudonarcissus),

kék

nőszirom (Iris

germanica),

tazetta

nárcisz (Narcissus.

tazetta),

pompás

nárcisz (Narcissus

incomparabilis),

törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus
caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok (Silene sp.), szikla-
bőrlevél (Bergenia crassifolia)

- Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös
pipitér (Anthemis

biebersteiniaia),

kerti

margaréta (Chrysanthhemum

maximum),

estike (Hesperis

matronalis),

mezei

margaréta (C.

leucantheum),

erdei

szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium
candidum),

japán

árnyliliom (Hosta

lancifolia),

tűzliliom (Lilium

bulbiferum),

pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata),
oroszlánszáj (Antirrhinum

majus),

kerti

fátyolvirág (Gypsophila

elegans),

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)

- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus  officinalis),  levendula (Lavandula  angustifolia),  rozmaring (Rosmarinus
officinalis),  kerti  ruta (Ruta  graveolens),  orvosi  zsálya (Salvia  officinalis),  kakukkfű
fajok (Thymus  serpyllum,  T.  sp.),  bazsalikom (Ocymum  basalicum), szurokfű (Origanum
vulgare)

- kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés
galagonya (Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus
siriacus)

-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera
tatarica),

magyar

lonc (Lonicera

tellmaniana),

borostyán (Hedera

helix),

kék

hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea
purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)

- kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai

ternye (Alyssum

saxatile),

fehér

varjúháj (Sedum

album),

rózsás

kövirózsa (Sempervivum

marmoreum),

borsos

varjúháj (Sedum

acre),

valamint

kertészetekben kapható termesztett fajok

A lakótelek fái:

A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő
gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű
hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.),
tájfajták

- javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica),
mandula (Prunus

dulcis),

szilva (Prunus

domestica),

meggy (Prunus

cerasus),

cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus
alba), szőlő (Vitis vinifera), füge (Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes
spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)

Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus
sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.

A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep,
néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb
virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények,
sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények
gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).

Közterületek, parkok növényzete:

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti
változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása
esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.

A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása
elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb
mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.

- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:

kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum),
molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

-További ajánlott fafajok:

mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus exceksior),
virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)

Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula),
eperfa (Morus alba).

- Cserjék:

madárbirs (Cotoneaster

sp.),

cserszömörce (Cotinus

coggygria),

egybibés

galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus
sanguinea),

kökény (Prunus

spionosa),

közönséges

fagyal (Ligustrum

vulgare), mogyoró (Corylus avellana)

A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely
függvényében.

Külterületeken ajánlott növényzet:

Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a
kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a
pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként
csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.

A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.

A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek,
nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes
növényzet.  E  területek  természetes  növényzetének  megőrzése,  a  változatlan  élőhelyi
feltételek  fenntartása  szükséges.  Tájképi  értékük  mellett  ökológiai  kapcsolatot,  sok  állatfaj
számára  menedéket  jelentenek  a  patakot  szegélyező  és  az  út  mentén  látható  fasorok,
sövények.

A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni
kell  a  tájidegen  növényfajok  használatát.  Az  arborétumok  és  díszparkok  gyűjteményének
kivételével  a  Balaton-felvidéki  táj  szépségét  a  sokféle  élőhelyet  jellemző  honos  növényzet
gazdagsága  adja.  Ezért  a  tájidegen  fajok  egyedei  (pl.  a  fenyők (Picea  sp))  csak  igen  kis
mértékben,  inkább  csak  egy-két  jelentős  épülethez  kapcsolódva  jelenjenek  meg  a
településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a
tájidegen  fajok  (tű-  és  pikkelylevelűek,  tuják  (Thuja  occidentalis) ültetése  feltétlenül
kerülendő.

A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a
bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból
történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az
alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum
dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

Személyes eszközök

Bekezdések

Rendelet a településkép védelméről

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek