Itt vagyunk: Főoldal Településképi Arculati Kézikönyv Településkép arculati kézikönyv
Bekezdések

Településkép arculati kézikönyv

TAK Bakonytamási.pdf — PDF document, 13257Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 
 

 |

                                

 

Bakonytamási

 

     TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 

 

background image

 
 
2 | 

 

 

BEVEZETÉS

 

1. Bevezetés, polgármesteri köszöntő            2 
   

 

 

 

   

 

 

 

 

2. Bakonytamási bemutatása és története    5 
 
3. Örökségünk                                                    10 
 
4. Eltérő karakterű településrészek               28 
  Történeti településmag                                 30     
  Telepes beépítés (keleti oldal)                     32 
  Telepes beépítés (nyugati oldal)                  34 
  Hathalompuszta – majorsági beépítés       36 
  Külterületek                                                     37 
 
5. Építészeti útmutató                                      38 
  Épületmagasság                                              38 
  Tetőhajlásszög, tetőforma                            38 
  Bővítés lehetőségei                                        39 
  A telepítés módja                                            39
  A színek használata                                        40 
  Kerítések, térfalak                                          40 
  Kapuk                                                                41 
  Erkélyek, tornácok                                          42 
  Ajtók, ablakok                                                  43 
  Homlokzatképzés                                            44
  Részletek                                                          45 
 
6. Mai példák                                                      46 
 
7. Utcák, terek, parkok                                     47 
 
8. Hirdetések, reklámtáblák                            49 
 
9. Impresszum                                                    50 

TARTALOMJEGYZÉK

 

background image

 
 

 |

 

 

  

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Olvasó! 

Ön  Bakonytamási  Község  Településképi  Arculati  Kézikönyvét  tartja  kezében.  A  Településképi 
Arculati Kézikönyv 

elkészítését, 

és a  településképi 

rendelet megalkotását 

a  településkép 

védelmének  érdekében  a  településkép  védelméről  szóló  2016.  évi  LXXIV.  törvény  írja  elő.  A 
Településképi 

Arculati Kézikönyv 

és a  településképi 

rendelet tartalmát 

a  314/2012.(XI.8) 

kormányrendelet határozza meg. 

A  Településképi 

Arculati Kézikönyv 

olyan szemléletformáló 

dokumentum, 

amelyben 

–  a 

településképi követelmények megalapozása érdekében meg kell határozni a településkaraktert 
meghatározó településképi jellemzőket, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő 
településrészeket, azok arculati jellemzőit és értékeit, továbbá tartalma kiterjed a településkép 
minőségi formálására 

vonatkozó javaslatokra, 

és a  településképhez 

illeszkedő 

építészeti 

elemekre is. A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére szól. 

1

 

background image

 
 

4 |  

  

 

     

 

A  Településképi  Arculati  Kézikönyv  nem  kizárólag 

szakembereknek  készült,  elsősorban  a 

lakosság és a döntéshozók tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, nem pedig egy 
jogszabály jellegű dokumentum. A kézikönyv a települések természeti  és épített környezete 
által meghatározott 

–  településképi 

jellemzők 

bemutatásának 

és minőségi 

formálásának 

eszköze. 

Községünk Településképi Arculati Kézikönyvének készítői jó érzékkel tárták fel és mutatták be 
községünk talán még számunkra, itt élők számára is rejtett értékeit. Számomra nagy öröm, és 
büszkeséggel tölt el, hogy a kézikönyvben többször is elismeréssel szólnak ennek a kis falunak 
a múltból megmaradt értékeiről és azok védelméről. 

Az  embert  körülvevő  környezet  hatással  van  magára  az  emberre  is.  Mindenki  jobban  érzi 
magát, ha azt látja, hogy településén tisztaság, rend van. A környezet minőségéért mi lakók is 
felelősek  vagyunk.  Az,  hogy  milyen  házat,  kerítést  építünk,  hogyan  alakítjuk,  gondozzuk 
kertünket,  vagy  éppen  milyen  színűre  festjük  házunkat,  rajtunk  múlik,  ezeken  keresztül  mi 
alakítjuk lakóhelyünket. 

Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, de emellett a jövő alakítására is nyitottnak 
kell lennünk. Bízunk benne,  hogy  természeti  környezetünk, 

békés, nyugodt, 

egészséges, 

emberbarát településünk vonzó lehet a jövőben is. 

Németh Károly 

 

polgármester 

 

background image

 
 

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Bakonytamási a Bakonyalja északkelet-délnyugati irányban 
húzódó,  150-200  méter  magas  dombjain  települt  község 
Veszprém megye északkeleti 

szélén a  Sokoróalja 

és a 

Kisalföld határánál. 

A  kistérségi 

központ Pápától 25, a 

megyeszékhely 

Veszprémtől 

57, a  régióközpont 

Győrtől 

37, 

világörökség  részeként  nyilvántartott 

Pannonhalmától 20 km-re található. Jelenleg  mintegy 700 
fő lakja. 
Bakonytamási  ma  egy  kicsi,  12  utcás  halmaztelepülés.  A 
mára már eltűnt szomszéd falu, Gerencsér emlékét őrzi az 
a  kis szoborkompozíció, 

ami e  kézikönyv 

3. oldalán is 

látható, s ami a  Gic felől érkezőket 

fogadja. A  magas 

oszlopra  helyezett  kis  edény  a  letűnt  kornak,  az  eltűnt 
1000 éves kis Árpád-kori fazekas-falunak állít emléket.  
A település külterületén egy emlékkereszt is megtalálható 
ugyanebből a célból, a mostani falutól délkeleti irányban, a 
Szent László utca folytatásában.  
Gerencsér 

egyike annak a  kilenc településnek, 

melyet 

Szent  István  a  veszprémvölgyi apácakolostornak 
adományozott; az ún. „veszprémvölgyi alapítólevélben”.  
Bakonytamásihoz tartozik Hathalompuszta is. Ez a rész ma 
egy mezőgazdasággal foglalkozó cég telephelye is egyben, 
néhány család él itt. Hathalompuszta valamikor Jókai Mór 
unokahúga férjének a magánbirtoka volt. 
A  település  első  okleveles  említése  1262-ből  való.  1428-
ban Szécsi Tamásé, akinek viceofficiálisa 

19 jobbággyal 

együtt Bornáldon 

hatalmaskodott. 

1524-ben 

plébánosát 

említik.  

 

BAKONYTAMÁSI BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE

 

2

 

background image

 
 

6 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

  

 

 

  

 

 

1556-1564 között néptelenedik el először. A  század folyamán még többször elpusztul, a XVII. században jelentéktelen 
településsé  fejlődik  vissza.  Főnemes  családok birtokaként ismerjük:  Széchy,  Garai,  Thurzó, a 17. században  Esterházy, 
majd Batthyány, 1848 után Habsburg tulajdon. 
Az első katonai felmérésen már azonosítható a település jelenlegi magjának, a Kossuth, Széchenyi és Rákóczi utcáknak a 
vonalai, továbbá láthatók házak a szomszédos utcákban is. A 2. katonai felmérésen már látható a temető is, kereszttel 
jelölve  a  mai  helyén. Templomának  evangélikus  használatára már  1771-ből  van adat,  később többször  is  átépül.  A  II. 
világháborúban megsérült templomtornyot 1947-ben helyreállítják.  
A mostani utcahálózat a XIX. század folyamán alakul ki, akkor a Batthyány és Erzsébet utcák beépítése csak egy oldalon 
valósult meg, ahogy ez az alábbi térképi ábrázoláson is látható. 

background image

 
 

      

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1941-re kialakul a  Szent László utca, és a  Petőfi, Jókai utcák a  vasútvonalig. 
Szembenéző  házsorok  látszanak  a  Tatay  utcában.  Hiányzik  ugyanakkor  a  Honvéd  és 
Dózsa utca. 
A falu az 1950-es évekre éri el mai méreteit. 
Bakonytamási  településszerkezetében  jól  elválik  egymástól  a  régi,  több  évszázados 
településmag,  és  az  újonnan,  a  XX.  század  folyamán  épült  "telepek".  Előbbi  utcái 
kanyargósak,  utóbbiak  nyílegyenesek,  és  a  falu  peremén  találhatók.  A  telepek  közül 
kronológiai rendben haladva a Tatay és Szent László utcák kezdtek benépesülni a 20. 
század elején, mégpedig a  Tatay család értékesített földbirtokán. 

1911-től a 

pannonhalmi apátság eladta a határban birtokolt földjeit, ezáltal megnyílt a lehetőség 
a  falu  nyugati  irányú  terjeszkedésére,  a  Petőfi  és  Jókai  utcák  kiépülésére.  A  régi 
településmagban ritkábban, a telepeken gyakrabban építkeztek "amerikás" pénzből. 

A  Jókai  utca  ("Bundavár") Petőfivel  párhuzamos 
szakaszának  első  épületei  az  1925-ben  megalapított  Falusi 
Kislakásépítési 

Szövetkezet 

és  az  Országos Nép-  és 

Családvédelmi Alap  1941-1943  közötti  építési 
programjának  típustervei  alapján  készültek.  Az  utcanyitás 
utolsó fázisába tartozik a Honvéd utca ("Zsivántelep") és a 
Dózsa utca. Ezek a második világháború után az evangélikus 
egyháztól elvett földön (Pap-tag) létesültek. (Forrás: 
Németh 

Tibor: 

Dombszeri 

Mindenes 

Gyűjtemény/Gyűjtemény/Néprajz/Építészet 
menüpontja; http://dmgy.webnode.hu/epiteszet/) 

A  település a  Sokoró-Pannontáj Natúrpark része. 
Fekvéséből 

adódóan jó  kiindulópont 

autós, kerékpáros 

túrák  szervezéséhez, de 

csendes  jellege,  a 

településszerkezet teresedésekben, zöldfelületi elemekben 
gazdag mivolta önmagában is értékes turisztikailag. 

 

background image

 
 

8 |  

 

 

 

 

A belterületen található utcák két oldalán árok húzódik, többnyire egy, helyenként 
mindkét oldalán beton lap burkolatú járda kíséri. 
 
A településen áthaladó 832 sz. út a Kossuth Lajos utca nevet viseli. 

 

A  beépítés  falusias  jellegű,  a  faluképet  a  szépen  karbantartott  porták,  épületek 
határozzák meg. A településen műemléki épület nem található. 

 

A  környékbeli  települések  jó  kiránduló-célpontok  lehetnek  (Fenyőfő  (21 
km), Csesznek (22 km), Bakonybél (29 km), Zirc (32 km), Pannonhalma (20 
km), Pápa (25 km), Győr (37 km), Kisbér (25 km), Cuha-, Gerence-völgy), de 
a közvetlen környezet is szemet gyönyörködtető. A 163-185 m tengerszint 
feletti magasságban 

fekvő többutcás 

település a  Bakonyalja 

DK-ÉNY-i 

irányú, hosszan elnyúló homok-, illetve kavicshátai között helyezkedik el. A 
részben a község területén lévő erdők, patakok (Bornát-ér, 

Sósrét-ér) 

völgyében réteket, a  dombhátakon 

szántóföldeket, 

kisebb szőlőket 

találunk. A határ déli felében nagyobb összefüggő erdő van. 
 
Turisztikai vonzerő lehet a  Hathalom 

területén található Jókay család 

kriptája is. Bakonytamásiban született Tatay Sándor, aki itt van eltemetve, 
születési helyét az újonnan épült parókián emléktábla jelzi. 

 

background image

 
 

      

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  településen 

új  épület létesítésére 

jelenleg nincs igény, a 

lakosság 

lélekszáma 

csökkenő 

tendenciát 

mutat. Nagyjából 

30 

épület vár gazdára, ezek jelenleg üresen állnak.  

Bakonytamásiban 

az utóbbi években 

a kis látszám 

miatt nem 

engedélyeztk  az  iskola  működését,  így  a  gyerekek  a  környékbeli 
települések 

intézményeit 

látogatják. 

Óvodáskorú 

kisgyermekek 

közül  12-en  járnak  a  falu  ovijába,  a  többiek  ingáznak  a  szülőkkel 
együtt.  

Infrastruktúra szempontjából a település alapvetően jó helyzetben 
van, az  utcái szépen aszfaltozottak, 

és  a  szennyvízcsatorna 

rendszer kivételével minden szolgáltalás (vezetékes ivóvíz, villany, 
gáz, telefon, stb.) elérhető a lakosság számára. 

Immár hagyománnyá nőtte ki magát a Tamási nevű 
települések találkozója, amit  Bakonytamási 
kezdeményezett 2003-ban,  azóta  évente
valamelyik  Tamásiban  egész  napos  rendezvényen 
találkoztak a  települések 

küldöttei, a  cél  az 

összefogás, 

egymás 

megismerése, 

hagyományok 

és  kapcsolatok ápolása  –  a  név összeköti  ezeket  a 
falvakat  (Erdélyből,  Felvidékről,  hazánkból)  és  az 
egyetlen várost, a  Tolna  megyei Tamásit. A 
kezdeményezés  körbeért,  minden  Tamásiban  járt, 
de jelenleg sajnos szünetel. 

background image

 
 

10 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖRÖKSÉGÜNK

 

3

Bakonytamási egyik  legjelentősebb értéke  a 
település  szerkezetében  rejlik:  máig  őrzi  halmazos 
jellegét, és fennmaradt 

a  katonai felmérésről 

is 

megismert utcaszerkezete, 

a  középső részen 

található Árpád, Erzsébet, Rákóczi és  Széchenyi 
utcák, köztük az átmenő Kossuth Lajos utcával.  

Az utcák jellemzően 

kétoldalas 

beépítésűek, 

bár 

akadnak egyoldalas utcák, utcaszakaszok 

is.  A

Batthyány 

és Erzsébet utca kanyarában 

feltáruló 

településkaput 

(a  „transzformátort”) 

a  természet 

formálta.  

A házak szinte mind utcára merőleges 

nyeregtetős, 

hosszú házak. A településen előforduló lakóház típusok 
közül legrégebbi 

(és ezáltal a  legnagyobb 

régiség 

értékkel bíró) házak a  „parasztbarokk” 

oromzatos 

épületek.  

background image

 
 

 |

11 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hagyományos 

népi lakóháznak 

tekinthetőek 

azok az épületek, melyek utcai homlokzata 

oromfalas,  de  nem  íves,  mint  a  fentebbi  „parasztbarokk”  házaké,  tetőszerkezete  az  utcára 
merőleges  gerincű,  oldalhomlokzata  tornácos,  azaz  gádoros  kialakítású.  A  Tatay  utca  4.  szám 
alatti  épület  homlokzata  emellett  gazdagon  díszített,  ablakai  szépen  profilozott  kialakításúak. 
Ezek a házak jellemzően századfordulósnak tekinthetőek. 

Az  egykori  gazda-portákon  helyenként  megmaradt a gazdasági épület,  amely  lehetett  magtár, 
kamra, ezzel egybeépült nyárikonyha is, a széles telek házzal ellentétes oldalhatárára építve – ez 
a jellegzetesség megőrzendő értéke a településnek.  

A hosszú tornácos házak jelen oldalon bemutatott oromfalas változatai értékes részleteik miatt 
meghatározóak a településkép szempontjából. 

Ez  a  porta  típus  változó  méreteivel  helyenként  ma  már  csak  a  melléképület 
(nyárikonyha) 

funkcióját 

tölti be, de azok mind szépen karbantartottak, 

jó 

arányú kis épületek, gyakran a kerítéssel egybeépülve. 

background image

 
 

12 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E hosszú tornácos épületek egyik meghatározó emléke a 
Rákóczi  u.  1.  sz.  alatti  épület,  mely  még  romjaiban  is 
mutatja egykori értékeit. Oromfalán a  monogramos 
1901-es dátum jelzi építési idejét.  

A  valaha mellette álló parasztbarokk 

oromzatos 

ház 

immáron csak fotón mutatható meg. 

E  házak  jellemzően  sima  vakolattal  és  fehér,  törtfehér  vagy  egyéb  világos 
pasztellszínű 

homlokzattal 

rendelkeznek. 

Felújítások során előfordulnak 

élénkebben színezett változatban is.   

background image

 
 

 |

13 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy másik csoport, amikor a tornácos, utcára merőleges gerincű hosszú ház kontyolt tetőt kap, és a konty 
alatt  a  homlokzat  füles  kialakítású.  Ebből  van  a  legtöbb  a  településen.  Néhány  már  kicsit  átépült,  de  a 
karakterjegyeket szépen őrzik még.  

A  háztípusra  jellemző,  hogy  eredetileg  az  utca  felé  tekintő  ablak  vagy  ablakpár  formai  kialakítása  a 
nyújtottabb, álló téglalapformát követte. Előfordul azonban, hogy az átépítés, felújítás során az eredetileg 
téglalap  alakú  ablak  négyzetesebb  formát  kapott,  sokszor  a  háromosztású  „tüzépes”  ablakra  cseréltek, 
újabban pedig osztás nélküli, rosszabb arányú, hőszigetelt ablakszemek kerülnek a homlokzatokra. 

background image

 
 

14 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  házak  mindegyikére  jellemző,  hogy  a  lábazati 
zóna  vakolt  vagy  kőanyagú,  és  sötétebb  színnel 
színezett, mint maga a homlokzati fal. A téglány 
formájú  ablakok  keretezése  jellemzően 
vakolatból  készült,  az  egyszerű  szalagkerettől  a 
díszesebb, 

tagozott keretig többféle motívum 

alakult ki.  

background image

 
 

 |

15 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennek a típusnak szintén sok példája akad a településen a fül nélküli 
változatra is.  

Ahogy a  képeken is  látszik, a  házak jellemzően 

tornácos 

kialakításúak, 

részben vagy egészben 

nyitott még a  tornác. 

Helyenként  a  bejárat  is  körbeépült,  így  az  alaprajz  a  hosszú 
házból  T  alakúvá  vált,  amely  kis  toldalék  épületrész  is  kontyolt 
fedést kapott, illeszkedve 

az utcára néző tömeghez. 

Ezek a 

házak még  nagyon kellemes arányúak, kisebb-nagyobb 
méretben is megtalálhatóak a településen. 

A  házak homlokzata 

zömmel világos, nyíláskeretezés 

nem 

minden esetben készült.  

background image

 
 

16 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb, szintén jelentős csoportja ezeknek a  tornácos házaknak, 

amikor az 

utcafronton nem csak egy szoba van, hanem kettő vagy több.  

Ebből  szintén  létezik  sok  füles  és  fül  nélküli  kontyolt  tetős  ház  is  a  településen. 
Ezeken a fotókon a füles homlokzatos házakat láthatjuk. Némelyik tetőszerkezetén 
még követhető a lépcsőzetes kialakítás, de van, ahol a tetőgerinc nem törik meg. 
Ezek a tetők a fiatalabbak. 

A  régebbi  épületeken  inkább  cserépfedés  a  jellemző,  ahol  többször  történhetett 
átalakítás, ott már megjelenik a palafedés is (ez a kevesebb). 

 

A  házak  homlokzatán  ebben  a 
típusban mindig kettő, vagy 
annál több ablak jelenik meg az 
utca felé. Ezek az ablakok szinte 
minden  esetben  vakolatból 
készült  keretezéssel vannak 
díszítve. Hajlított házaknak 

is 

hívjuk  őket,  mivel  az  alaprajzuk 
jellemzően L alakú.  

A  házak  bővítése minden 
csoport  esetén  az  oldalhatáron 
álló épület mögött, a telek vége 
felé történik. 

background image

 
 

 |

17 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezeknek  a  hajlított  házaknak  az  utcafrontján 
legalább két  szoba kap helyet, és  annak 
ablakai is az utcára néznek.  

Az 

utcával 

párhuzamos  gerincű 

tetőszerkezetek e házak esetében a beforduló 
épülettömeg  felett  jellemzően  kontyoltak,  de 
előfordul oromfalas változat is.  

A  széles telkek házzal szemközti oldalán 
láthatunk  nyárikonyha  épületeket  is,  melyek 
utcára merőleges gerincű, kis  oromfalas 
épületek. 

background image

 
 

18 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezeken  az  épületeken  különböző  mértékben  vakolatdíszek 
jelennek meg. Ezeket alapvetően az egyszerű formavilág és a  
sablonok használata jellemzi. 

A  Petőfi utca 10. számú ház (jobbra lent) homlokzata 
kifejezetten 

értékes, megóvandó, 

őrzi a  századfordulós, 

eklektikus díszítést. 

Az épületek, 

bár széles telkeken állnak, az összes 

bakonytamási 

házzal együtt a  telek vége felé 

terjeszkedtek, ha arra szükség volt.  

Szerencsére nem  jellemző a  falura,  hogy  a 
történetinek 

tekinthető háztömeget 

egy későbbi 

felújítás során a  telek utcai frontján, széltében 
bővítették volna,  ezzel  az  eredeti  utcakép 
harmóniáját rontva. 

background image

 
 

 |

19 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az  épített  örökség  ezen  a  kis  településen 
igen  gazdag.  Az  eddig  (a  teljesség  igénye 
nélkül)  bemutatott  házak  mellett  van  két 
olyan  lakóház,  ami  nem  sorolható  a  fenti 
csoportok egyikébe sem.  

Az  egyik  egy  nagyobb  lakóépület 
manzárdtetővel, a másik egy falusi kis kúria, 
villa jellegű ház, szintén manzárdtetővel. 
Előbbi a Petőfi utca 42, utóbbi a Petőfi utca 
24. szám alatt található.  

  

Szép  számban  fordulnak  elő  a 
fenti homlokzati 

jellemzőkkel 

bíró  csoportokba sorolható 
melléképületek, de nagyon sok 
az épített, díszített kút, füstölő, 
góré is. 

Előfordul hagyományos, kültéri 
pincelejáró 

is,  amit érdemes 

megmutatni, megőrizni.  

background image

 
 

20 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

füstölők  alaprajzi 

kiterjedésükhöz képest 
magas,  vakolt  vagy 
vakolatlan  homlokzatú, 
általában 

nyeregtetős 

kis 

udvari építmények.  

A  kutakra jellemző, hogy 
feléptményük  negatív 
tükrös  betonelemekből  és 
ha  van  zárt  oldaluk,  akkor 
az sűrűn, de nem szorosan 
egymás 

mellé elhelyezett 

lécelemekből 

készült. A 

tetőzet mindig nyeregtető. 

E  szövegmező  mellett  látható 
egy  kis  kutyaól fotója  –
téglából 

épített 

ház, 

nyeregtetővel, érdekes foltja a 
településmagnak. 

background image

 
 

 |

21 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az  épített  örökség  kézzel  fogható  emlékei  a  szakrális 
építmények, területek. A vallás mindig is fontos volt az 
embereknek. Bakonytamásiban 

az  evangélikusok 

voltak többen, az  ő  templomuk régebbi, de  a 
katolikusoknak is van egy kis templomuk.  

A katolikus templom 1942-ben Czapik Gyula veszprémi 
püspök  által  jóváhagyott  tervek  szerint  épült.  A  Jókai 
utca elején álló épület az evangélikusokénál kicsit talán 
kisebb, a fák mögött szabadon áll, és vélhetően korábbi 
előzményt  (pannonhalmi  apátsági  magtárépületet)  is 
rejt magában, így kutatása javasolt. 

 

A  falu  népe  egy  nagy,  közös  temetőt  használ,  de 
mellette,  az 

út másik oldalán az izraelita temető 

kicsi, kerítéssel körbevett területe is látható. 

A  nagyobbik  temetőben  van  ravatalozó,  harangláb, 
és több, értékes kripta, síremlék is, amelyek közül az 
író,  Tatay  Sándor  és  családja  sírboltjának  fotója  a 
bevezető részben csatolásra került.  

Az  1857-ben nyugati irányban bővített, 
magasított, és  toronnyal  kiegészített 
evangélikus  templom  a 

település 

központjában található, egy kis magaslaton, 
ezzel is hangsúlyozva centrális szerepét.  

background image

 
 

22 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamásiban  többféle 

kisebb-nagyobb 

emlékmű, emléktábla, jelképes fejfa,  kereszt 
található: ezek segítenek az emlékezet őrzésében. 

Már  láthattuk  a  képek  között  a  Tatay  Sándorra  és 
Weöres Sándorra emlékeztető 

táblákat, amik a 

gyülekezeti ház falán láthatók, azt a hármas kopjafát, 
ami  a  faluban  működő  lelkészekre  emlékeztet,  IV. 
Béla méretes, fából faragott szobrát, és az 1000 éves 
Gerencsér településre emlékeztető keresztet, 
valamint  a  település  bejáratánál  elhelyezett  míves 
agyagedényt is, ami a mesterségre és az eltűnt falura 
hívja fel az arra járó figyelmét.  

Az  evangélikus 

templom előtti emlékoszlop 

tetején egy turul ül, az I.  és II.  világháború 
áldozataira emlékeztet. Az oszlop két oldalán az 
áldozatok  neve  olvasható.  A  másik  két  oldalon 
az  1956-os eseményekre 

és  a  Trianonban 

történtekre emlékeztető táblákat helyezett ez az 
Önkormányzat. 

A  történeti emlékezet megőrzésére született az 
emlékparkban 

IV.  Béla, második honalapító 

királyunk 

szobrától nem messze elhelyezett kettős kereszt, a Nagy 
Magyarországot ábrázoló kis táblával együtt. 

A  temetők  között  található  egy  kis  kőből  rakott  oszlop, 
rajta a  tábla, „a zsidó és  cigány 

áldozatok 

emlékére” 

emelték a roma holokauszt 60. évfordulója alkalmából.  

 

A  falu  végén 
található 

falualapítás 
emlékére 
létrehozott  kis 
pihenőpark, 
benne 

az 

országzászlóval. 

A  Millenniumra 
emlékeztet 

az a 

szépen faragtott 
bálványfa, 

ami a 

település 
központjában, 

rendelő előtt áll. 

A  Reformáció 
emlékműve a 
település 
központjában, 
az evangálikus 
templom  és  az 
óvoda  között 
áll. 

A  Tamási nevű 
települések 
találkozóját 
lértehívva 

2003-

ban faragott fa  
emlékoszlopot 
állított 

település,  ami  a 
Reformáció 
emlékműve 
mellett áll. 

background image

 
 

 |

23 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamásiban  több  feszület  is  látható,  melyek  mindegyike 
említésre méltó, így ezeknek külön oldalakat szánunk. 

 A  római  katolikus  templom 
kertjében  egy  kovácsolt 
vasból készült keresztet 

és 

festett  bádog  Krisztus 
korpuszt láthatunk.  

 

A  település közepén, 

Gyűrűs-patak 

mellett 

található 

legrégebbi  kereszt 
emlék 1895-ből való, 
Isten 

nagyobb 

dicsőségére emeltette 
a  római  katolikus  
egyházközség.  

 

 A  temetőkereszt 

egy teljes 

egészében betonból készült 
alkotás,  1967-ben  Isten 
dicsőségére  emeltette  a 
település  római  katolikus 
lakossága. 

Bornát-patak 

(Sokorói-Bakony-ér) 
partján,  Gic  felé 
haladva jobbra bent 
egy kis tisztáson áll az 
a fa feszület, amelyen 

kőből  készült, 

erősen 

kopott 

korpuszt  láthatjuk. 
Vélhetően 
áthelyezett,  talán  
XVIII.  századi   kő 
korpusz,  ami  egy 
újabb,  20.  századi 
fakereszten  kapott 
helyet.   

background image

 
 

24 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelen  kézikönyv  5.  oldalán,  a  települést  bemutató  fejezet  elején  láthatunk  egy 
keresztet:  a  régi,  már  nem  létező,  de  Bakonytamási  „előzményének”  tekinthető 
Gerencsérfalura emlékeztető kereszt ez.  

A  faluról  tudható,  hogy  a  Kárpát-medence  első,  írásban  említett  fazekas  faluja 
volt, melyet István királyunk adományozott 

1018 körül a  veszprémvölgyi 

apácakolostornak. 

Az  egykori  falu  kiterjedése  általunk  nem  ismert,  temetője  azonban  a  település 
belterületétől  délkeleti  irányban,  a  Bakonyszentlászló  felé  vezető  földút  mellett 
ma is megtalálható, ezen keresztnél elkanyarodva a dombtetőn fekszik. 

Ottjártunkkor rendezett, a tájképbe illeszkedő kis temetőt találtunk, melybe már 
nem temetkeznek, de a halottakra máig emlékeznek a hozzátartozók egy-egy szál 
virággal, koszorúval. 

 A temetőkereszt fából készült, rajta fehérre festett, kő korpusz látható. Gondozott, jó 
állapotban levő alkotás a már használaton kívüli kis temetőben. 

Az ezeréves kis falu az 1970-es évek óta már nem található meg a térképeken. 

background image

 
 

 |

25 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamásihoz 

tartozik,  de 

Gichez közelebb van  Hathalompuszta. 

Az 

Agroprodukt nevű,  mezőgazdasággal 

foglalkozó cég  működik itt 

tehenészettel a Pápai Állami Gazdaság jogutódjaként. A major területén van 
egy  szép  magtár  („ötven  öles  pajta”),  ami  1899  nyarán  épült,  és  sajnos 
fukció  nélkül  áll  most.    A  „cseléd”-szállások  1925-ben  épültek,  a  ma  is 
meglevő kis lakóegységek zömmel lakottak (két  épületen  ott a monogram 
is: JIM 1925, Jókay-Ihász Miklósra utalva). A gazdaság körül találhatóak ezek
a  hosszabb-rövidebb, 

nyeregtetős 

épületek, 

melyek végében 

két ásott 

vermet  is  találtunk.  A  településrészen,  a  tehenészeti  telepen  túl,  az  erdő 
aljában található az Ihász-Jókay kripta és körülötte egy kis temető, ami 45 
éve  még  használatban  volt.  Érdemes  kilátogatni  oda,  senkit  ne  tartsanak 
vissza a kötéllel rögzített tehenészeti kapuk.  

Az 1869-ben kialakított sírkertbe 1993-ban temettek utoljára, Jókay-Ihász Miklós 
fiát, Jókay-Ihász Lajost. A település 2002 óta gondozza a területet, és idén, 2017-
ben, a reformáció 500. évfordulójára méltó környezetet sikerült kialakítani az itt 
nyugvóknak. A területen sok XIX-XX. századi sírjel, temetkezési hely is található. 

background image

 
 

26 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A településen egyedileg sem helyi védett, sem országosan védett műemlék ingatlan nem található. Régészeti érintettség azonban van több ingatlant érintően is. 

A  településen  természetvédelmi  szempontból  országos  jelentőségű  természeti  értékként  a  források  és  egy  kunhalom,  országos  ökológiai  hálózat  magterülete, 
ökológiai  folyosója  és  pufferterület  övezettel  érintett  terület,  valamint  tájképvédelmi  szempontból  kiemelten  kezelendő  területként  érintett  egységek,  területek 
különbözethetőek meg. Ezeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága adatszolgáltatása alapján az alábbiakban láthatjuk. 

A  két  csatolt  térképen  a  zöld 
háromszögek a forrásokat, míg 
az  egyetlen sárga pont  a 
hathalmi védett kunhalmot 
jelöli.  Mindkét  védendő 
objektumtípus 

csak 

külterületen fordul  elő:  a 
kunhalom Hathalompusztától 
északra, míg  a  források a 
településtől 

délnyugati 

irányban, az egykori Gerencsér 
környékén és  attól  még 
délebbre, Pápateszér felé. 

background image

 
 

 |

27 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  település  külterülete  az 
Országos  Ökológia  Hálózat  három 
különböző  övezetével  is  érintett, 
ezeket a  bal  oldali  térképen 
láthatjuk:  a  piros  a  magterületet, 
a zöld az ökológiai folyosót, míg a 
barna  a  puffer-területet  jelöli.  A 
település  belterületi  részét 

egyik 

sem érinti. 

A  jobb  oldali  ábrázoláson a 
tájképvédelmi 

szempontból 

kiemelten kezelendő területek 
vannak jelölve,  csíkos  barna 
színnel,  melyek  belterületi 
ingatlanokat nem érintenek.   

A  táj-érték szempontjából a 
külterületi 

részeken 

beépítetlenség a meghatározó, így 
ott  épületet  elhelyezni csak 
megfelelő takarófásítás 

mellett 

lehetséges. Magas,    tornyok, 
antennák  elhelyezése  nem 
javasolt. 

természeti 

szempontból védett  területek 
csak a  külterületen 

találhatóak, 

azok  a  belterületi  településképet 
nem befolyásolják. 

background image

 
 

28 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamási 

település belterülete beépítési forma alapján 

kétféle karakterre osztható telekforma szempontjából.  
 
A  kék színnel jelölt történeti településmagban 

a  régi katonai 

térképekről  is  azonosítható  három  nagyobb  utca,  a  Kossuth,  a 
Rákóczi és a Széchenyi utcák, valamint a déli oldalról beékelődött 
Árpád  utca  a  halmazos  településforma  jegyeit  viseli.  Itt  a  telkek 
szabálytalanabb 

formájúak, 

a  Kossuth utca déli oldalán igen 

hosszú keskeny  szalagtelkek,  a többi utcában azonban különböző 
méretű és formájú telkekkel találkozhatunk.  
 
A  Batthyány és  az  Erzsébet utca  úgyszintén történeti 
keletkezésűnek 

tekinthető, 

hiszen a  XIX. század közepén már 

meglevő utcákról beszélhetünk (lásd e Kézikönyv elején a katonai 
és kataszteri térképeket).  
 
A későbbi, pirossal jelölt és telepekként kialakult utcák egy-, illetve 
kétoldalas 

beépítésűek, 

szabályosabb, 

hosszabb 

vagy rövidebb 

telkekkel:  a  település  keleti  oldalán  a  Dózsa  György  és  a  Szent 
László  utca  egyoldalas, a  Honvéd  és  Tatay  utca  kétoldalas,  szinte 
katonás  telekosztással.  A  nyugati  oldalon a Petőfi  és  a  Jókai  utca 
hasonlóan  telepes,  szabályosabb,  a  lehetőségekhez  képest  egy-, 
illetve kétoldali házsorokkal. 
 
Önálló  beépítési  forma  a  majorsági,  ahol együtt léteznek  a  lakás, 
az állattartás, terménytárolás funkciói, egymástól nem elkülönülve 
– ezt jelenleg a sárgával jelzett Hathalompuszta területén találjuk 
meg.  
 

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉS-RÉSZEK

 

4

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

29 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

background image

 
 

30 |  

 

 

Történeti településmag

 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

31 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamási legrégebbi településrésze ez, már az első katonai felmérésen is jól követhetőek 
az utcák vonalai. A telkek a Kossuth utca déli oldalán nagyon hosszúak és keskenyek, míg az 
északi oldalon sokkal rövidebbek, kevésbé szabályos formájúak. A történeti településmagban 
találhatók  a  község  középületei:  az  önkormányzati  hivatal,  a  parókia,  az  orvosi  rendelő,  a 
falugondnokság épülete, az óvoda, léptékével mindegyik illeszkedik a lakóépületek tömegébe 
és  az  utcaképbe  is.  A  település  magjának  meghatározó  eleme  az  evangélikus  templom.  A 
halmazos településforma egyik jegye a kanyargós utcavonal, a másik a  különböző formájú és  
méretű  telkek  megléte.  A  házak  a  telekhatárra,  oldalhatáron  és az  utca  vonalában, sokszor 
enyhén  fűrészfogasan  vagy  kis  előkerttel  épültek.  A  házak  többsége  kontyolt  nyeregtetős, 
utcára  merőleges  gerinccel.  A  homlokzatok  füles  vagy  fül  nélküli  kialakításúak,  ezeket  az 
Örökségünk fejezetben láthattuk. 

A  lakóházak  nagyon  kevés  kivételtől  eltekintve  földszintesek, 
tetőtér beépítés csak a legújabb épületek esetén fordul elő, de 
ezekből eleve kevés van a településen, a meghatározóak a XIX. 
század végi, XX. sz. eleji kis tömegű, hosszú házak. 

A településmag falusias, lakó övezet, családi házakkal beépítve. 

A  házak  előtt  és  mellett  az 
utcafronton  jellemzően  áttört  pálcás 
kerítés  vagy  faanyagú  deszkakerítés 
látható.  A  kapuk  sok  esetben  tömör 
fémlemez kapuk. 

Az  utcák  járdái  betonlapokból 
kirakottak, a kerítés  melletti és az út 
felőli  oldalt  sok  helyen  virágok  sora 
díszíti, ami kellemes 

színes foltja a 

településnek  minden  esetben,  mivel 
ezek a  „mini kertsávok” ápoltak, 
gondozottak. 

A területet a Kossuth 
utca középső része, a 
Rákóczi,  a  Széchenyi, 

Batthyány  és 

Erzsébet,  valamint  a 
rövid  Árpád  utca 
alkotja. 

background image

 
 

32 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Telepes beépítés 

(keleti oldal)

 

A település keleti oldali telepes része a 
Dózsa  György  utca,  a  Honvéd  utca,  a 
Szent  László  utca  és  a  Tatay  utcákat 
magában foglaló terület.  

Az  épületek karaktkerükben 

nem 

különböznek 

történeti 

településközpontban 

található 

épületektől. 

Bár  ezek újabb utcák, 

kialakulásukkor 

a  meglevő utcákban 

levő épületekhez 

igazodtak, 

azokhoz 

alkalmazkodtak, nem következett be a 
terjeszkedés, bővülés  során  a 
karakterváltozás.  

Különbözőség 

mindösszesen 

a telkek 

formájában,  és  azok  mértani 
szabályosságában van. 

Klasszikus,  falusias,  családi  házas  lakó-
övezet  ez  is,  csak  a  telekforma  kicsit 
más, mint a történeti magban. 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

33 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Látható, hogy a  település 

keleti végén található 

szabályos utcák építészetileg szinte semmiben nem 
különböznek a település magjában látható házaktól. 

A  terület utcáira a 
nagyon 

szabályos, 

téglalap alakú telkek 
jellemzők. A  házak 
zömmel 

kontyolt 

nyeregtetősek, 

utcára 

merőleges  gerinccel, 
ahogy  a  település 
másik utcáiban is, így 
biztosítva 

az egységes 

faluképet. 

background image

 
 

34 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Telepes beépítés (nyugati oldal)

 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

35 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A település ezen részének lakóépületei  semmiben 
nem különböznek 

a történeti rész vagy akár a 

keleti  oldali  telepes rész  házaitól: kontyolt 
nyeregtetős,  az  utca  felé  egy  vagy  két  szobával 
forduló hosszú, vagy hajlított házak. 

Minden utca szépen aszfaltozott, tiszta, rendezett.  

A telepes övezetbe sorolható terület egy karakter a 
keleti  oldali  hasonló területtel,  annyi  különbséggel, 
hogy a település határában van egy kis üzem. 

E  településrészen 

található az  egykor szebb 

napokat látott vasútállomás is. 

background image

 
 

36 |  

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hathalompuszta – majorsági 

beépítés

 

Hathalompuszta területén háromfajta használat a jellemző, ezek nyugatról kelet felé haladva a temető 
és sírkert, középen a tehenészet és a volt állami gazdaság mezőgazdasági területe, majd pedig a falusias 
lakókörnyezet. Néhány kicsi, kétlakásos épület az út mellett áll, a többi halmazosan a major területén, 
beljebb. Az útról külön bejárata, bekötőútja van a tehenészetnek és a lakóterületnek is.  

A  területet az  Örökségünk fejezetben képekkel már  ismertettük. A 
lakóépületek  hosszú  téglány  alakú,  több  kicsi  lakást  tartalmazó  nyeregtetős 
házak, változó műszaki állapotban. A tehenészet épületei között megbúvó üres 
magtár  építészeti  értéket  képvisel,  megőrzését  javasoljuk.  A  lakóterület  és  a 
tehenészet 

területe egymásba 

folyik, a  sárgával jelölt lakóépület és  a 

tehenészet területe között gyakorlatilag nincs kerítés sem, csak azok a részek 
kerítettek, ahol állattartás is folyik.  

lakóterület 

legelők területe 

sírkert, temető 

tehenészet területe 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

37 

 

 

 

 

A külterületek

 

A település külterületét nem csak a már bemutatott Hathalompuszta képezi, hanem rétek, szántók, legelők, erdők, zártkertek 
is,  ahol  jellemzően  növénytermesztés  folyik,  de  van  egy  üzemi  terület  is  a  Pápa  felé  vezető  út  mellett.  Jelen  kézikönyv 
készítésének idején a település nem rendelkezik érvényes és elfogadott rendezési tervvel. Ezen területeken bár nem javasolt, 
de lehet épületet elhelyezni, a táji, természeti értékekhez való illeszkedéssel, természetes anyagok használatával, arányos, az 
indokoltnál 

nem nagyobb méretű tömeg elhelyezésével. 

A  funkció és a  létesítendő 

épületben végzett technológia 

meghatározhatja  az  épület  külső  jegyeit (pl.  terménytároló  épületet  nem  szükséges  családi  ház  formára tervezni).  Nagyobb 
létesítmények  esetén  azok  homlokzatainak  fásítással,  növényesítéssel  való  takarása  indokolt  lehet  a  természeti  környezet 
látványának megőrzése szempontjából. Antenna, magas oszlop elhelyezése a tájkép védelme miatt nem javasolt. 

background image

 
 

38 |  

ó 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ

 

5

Ebben  a  fejezetben  Bakonytamási  építészeti  értékein 
keresztül mutatjuk azt meg, hogy egy esetleges 
építkezés  esetén 

a tervezés 

közben  azon 

túl, hogy 

illeszkedünk a  környezetünkhöz, 

mire  szükséges 

figyelni annak érdekében, hogy ez  az  építészeti 
örökségében  páratlanul  gazdag  kis  falu  minél  tovább 
egységesen 

megőrződhessék 

az utókor számára, 

és 

hogy  a  fejlődés  pozitív  változásokat  hozzon,  és  ne  a 
meglevő  értékek pusztítását.   

Nem szeretnénk 

állást foglalni valamely 

megoldás 

mellett vagy ellen sem, mindösszesen 

az általános 

karaktereket 

mutatjuk be, a  könnyebb illeszkedés 

biztosítása  érdekében. Ajánlásaink  hatályos  rendezési 
terv hiányában a teljes településre vonatkoznak, azért 
is,  mert  az  egyes  karakterek  között  jelentős  eltérés 
nincs. 

Épületmagasság   

A  településen  nagyon  kevés  (szabályt  erősítő)  kivétellel,  de  csak  földszintes  épületek 
találhatóak.  Ennek  célszerűen  így  is  kell  maradnia,  a  jellemzően  alacsony  házak  közé 
emeletes ház beékelődése nem kívánatos.  

Tetőhajlásszög, tetőforma 

A  településen a  konty nélküli vagy kontyolt, utcára 
merőleges gerincű nyeregtetős, 

füles vagy fül  nélküli 

homlokzatos  házak  vannak  jellemző  többségben.  A  hosszú 
házak  téglány,  a  hajlított  házak  L  alaprajzúak,  de  előfordul,
hogy az előszoba a hosszú házon kívül épült, így az alaprajz T 
alakúvá válik. 

A  tetők  hajlásszöge  minden  esetben  40-45°  között  van,  így 
sem a nagyon meredek, 

sem a mediterrán 

típusú, lapos 

hajlású  tetők  megjelenése  nem  kívánatos,  ahogy  a  tagolt 
tetők sem illeszkednek a hagyományos utcaképbe. 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

39 

 

 

 

 

 

 

Bővítés lehetősége 

A  településen  a  keskeny,  vagy  a  hajlított  házak  a  jellemzőek.  Bővítésük  a  telken  hátrafelé,  a  meglevő 
épület mögött, azzal azonos vagy keskenyebb szélességben teljes mértékben elfogadható. Nem javasolt 
a bővítésnek a telken keresztben megvalósulnia. 

A telepítés módja 

A  házak jelenleg az utcafronton, 

telekhatáron 

vagy fűrészfogasan 

helyezkednek 

el, vagy keskeny 

előkerttel, picit visszahúzva a kerítés és a telekhatár vonalától. Nem javasolt ebben a településképben 
az előkertes házak közé utcafrontra építeni, ahogy nem javasolt az utcafrontiak közé egy nagy előkerttel 
vagy keresztbe fordítva tervezettet kialakítani. 
A  helyenként lankás  terepadottságokra 
figyelve nem  javasoljuk a  házak teljes 
bevágását 

vagy kiemelését 

a  síkból (előbbi 

esetben vízelvezetés, 

utóbbinál magassági 

gondok  adódhatnak, zavaró  lehet  az 
utcaképben elfoglalt helye a  túl  magas 
háznak). Ezért  a  részben kiemelt vagy 
besüllyesztett épület kialakítása támogatható. 

background image

 
 

40 |  

 

 

 

 

A színek alkalmazása 

Bakonytamási 

színes település, 

jelenleg is  vannak élénk, telt színű 

épületeik,  tetőik.  Ettől  függetlenül  többségben  vannak  a  visszafogott 
pasztellszínű 

épületek, 

így ezt javasoljuk, 

kerülve a hagyományostól 

nagyon elértő színek alkalmazását (pl. zöld vagy kék fémlemez tető, rikító 
színű homlokzatok). 

Kerítések, térfalak 

Jelenleg  is  többféle  kerítéssel  találkozhatunk.  Az  utcafrontra  épült  házak 
esetében gyakoribb a  tömör, épített, téglafalas kerítés, vagy élő 
sövénykerítés,  de  van  pálcás  is.  Azoknál  az  épületeknél,  amelyek  nem  az 
utcafronton állnak, a kerítés szinte mindig áttört, pálcás kialakítású, anyaga 
fa (deszka, palló), vagy fém. A kerítés lábazata szilárd, kő, beton anyagú.  

Mivel  a 

településen  szinte 

mindenféle  kerítés  előfordul, 
mégsem  érezhető  ezek  miatt 
disszonancia, nem tennénk javaslatot 
konkrét kerülendő típusra, inkább azt 
mondjuk,  hogy  a  kerítés  igazodjon  a 
szomszédokhoz. 

Ha  azok áttörtek, 

akkor az új is legyen az, ha tömörek, 
az  új  legyen  tömör,  vagy  legalábbis 
kevésbé áttört. Nem javasoljuk 

új, 

előkertes beépítésnél a  teljesen 
tömör kerítésfal kialakítását. 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

41 

 

 

 

 

 

 

Kapuk 

A  kapuk  jellemzően  áttört  fémpálcások,  tömör 
fémlapbból  készültek  vagy  faanyagúak, 
deszkából kialakított szerkezetek. 

A  fém  kerítések és  kapuk esetében a 
kapuoszlopok 

kőből rakottak, vagy téglából 

falazottak és vakolva vannak.  

A léckerítések minden eleme fából készült. 

A  pallókból  készített  kapuk  nehézkesebbek,  így 
azok  kapuoszlopa  már  falazott  szerkezetű,  ide 
nem  elégséges  a  karcsú  faoszlop,  ahogy  a  fenti 
fotón láthatjuk a léckapu esetében. 

background image

 
 

42 |  

 

 

 

Erkélyek, tornácok 

A településen 

nagyon kevés az erkély, ezeket 

inkább újabb, az 1970-es, 80-as évek óta készült 
házakon látni a tetőtérbeépítés „tartozékaként”.
A  tornácok a  hagyományos 

hosszú házak 

oldalhomlokzatán 

helyenként jól  látható, 

érzékelhető 

szerkezetek, 

sok  esetben 

azonban 

utólag már beépítésre kerültek.  

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

43 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajtók, ablakok 

Néhány egészen szép, XIX.-XX. sz. fordulóján készült asztalosszerkezet megvan még, ezeket is mutatjuk 
itt. A nagy többség azonban cserélt ablak vagy ajtó, de a forma, a méret és az arány még történeti, így 
megőrzésüket javasoljuk.  

background image

 
 

44 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Homlokzatképzés 

Jellemzően vakolat felületekkel találkozunk Bakonytamási 

házainak 

homlokzatán, 

nyers (látszó) tégla vagy kő felület szinte nincs is, csak 

utólagos 

hozzáépítéseknél, 

mint a képen látható tetőtér-beépítésnél 

is, 

mely egyben példa a XX. századi vakolatdíszítésre is a földszinti zónában.   

A régi, XIX. század, századfordulós vakolatarchitektúra már csak mutatóban 
található meg, itt felvillantunk egy-egy képet ezekről a XX. sz. elejéből. 

A legtöbb vakolt felület azonban múlt századi, amelyekre díszítés jellemzően 
falsíkban  az  ablakok  sávjába  került  és  kiugró  tagozatként  az  eresz  alatti 
párkányokban jelenik meg. 

 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

45 

 

 

 

 

 

Részletek 

Az  Örökségünk  fejezetben  külön  lapon  mutattuk  be  fotók 
segítségével a  telken  belül  található fontos  kis 
építményeket, melléképületeket, kutakat, górékat, még egy 
apró kis kutyaólat 

is. Itt most egyéb, olyan részletek 

is 

láthatók,  mint  díszítmények,  jellemzően  a  kapuk,  bejáratok 
közelében vagy épp a homlokzaton. 

background image

 
 

46 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6

 

Bakonytamásiban viszonylag kevés az újnak mondott (25-30 éves, vagy fiatalabb) 
épület.  A  lakosság  száma  fogyóban  van,  az  egykor  volt  legnagyobb  lélekszám 
felénél tart most a település, és sajnos egyre több az üres épület is. Így örülünk 
azoknak az  újabb építésű házaknak, amelyek arányaikkal 

illeszkednek 

megmaradt épületállományhoz és a falu hangulatához.  

MAI PÉLDÁK

 

 

background image

 

 

 

 

   

 

       

                                    

|

47 

 

 

 

UTCÁK, TEREK, PARKOK

 

 

Bakonytamási 

utcái  tiszták, rendezettek, hangulatosak. 

  A 

településközpont virágokkal különösen díszített, de a többi utcában is 
találunk nagyon dekoratív díszítőelemeket.  

Az óvoda mögötti játszótér 

a filagóriával 

kicsiknek 

és nagyoknak 

egyaránt nyújt  kellemes kikapcsolódást.  A  település  szélén található 
emlékpark szintén nagyon szépen rendben tartott, hangulatos elem. 

7

A  település virágosítása, 

növényesítése 

szépen halad,  az 

eredmények 

magukért 

beszélnek 

és bíztatóak. 

Fontos kiemelni 

azonban azt is, hogy a  faluközpontban 

jelenleg látható nagy 

aszfaltfelületeket 

is  célszerűbb lenne  fákkal,  bokrokkal, 

virágágyásokkal oldani, tagolni.  

background image

 
 

48 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek  a  szépen  gondozott  felületek  a  közterületi  parkok  esetében  tudatosan 
tervezett, kertépítészeti elemekkel gazdagított tájképi elemek is egyben, míg a 
magánterületek 

(udvarok) esetén jellemzően a  kikapcsolódás 

és  a 

növénytermesztés helyszínei. 

A fák jelenlétének fontossága nem kérdés: árnyékot adnak, gyökérzetük révén 
a csapadékvíz elvezetésben is aktívan részt vesznek. 

Az utcákban 

a  járda és az úttest sávja között kialakított 

zöld sávokban 

különböző  gyümölcsfák  is  megjelennek:  almafa,  szilvafa,  körtefa,  diófa.  Az 
Erzsébet utca történetileg kialakult teresedésében egy terebélyes gesztenyefa 
látható. 

Fontos a tájkép védelme 

érdekében 

az is, 

hogy a  közterületeken 

megjelenő 

villamos 

kapcsolószekrények, trafók 

takartan 

helyezkedjenek el,  körülöttük  ezért 
növényesítés javasolt. 

background image

 
 

 |

49 

 

 

 

 

 

 

Bakonytamásit 

nem özönlötték 

el a 

reklámok  és  a  különböző  hirdetések, 
így feliratokat csak a  középületek 
homlokzatain 

látni. Még a  temető 

kerítésén  sincsenek a  szokásos 
temetkezési hirdetések, csak  a 
temetőtérkép. 

8

 

REKLÁMTÁBLÁK, SAJÁTOS 

ÉPÍTMÉNYFAJTÁK

 

 

A  településre 

érkezve láthatjuk az üdvözlő táblát mindkét 

faluvégen, ízléses fakeretben. A központban, szintén fakeretben 
elhelyezve információs tábla látható, rövid településtörténettel, 
térképpel és fotókkal.  

Magáncég hirdetésével egy 
helyen találkoztunk, 

a  helyi 

kőműves írta  ki  a  házának 
homlokzatára 

a  foglalkozását. 

Ez az egyik ilyen vállalkozói, 
lakossági 

hirdetés a  faluban.  

Kevés van belőlük, ami falukép 
szempontjából 

mindenképpen 

előnyös. 
Fontos megjegyezni, 

hogy a 

cégér és  a  cégfelirat nem 
minősül 

reklámnak.  A 

jogszabály  által  meghatározott 
reklám 

tájképvédelmi 

szempontból 

védett 

területeken nem helyezhető el. 

 

A  Kossuth utca keresztülszeli 

a települést, 

aminek közepén 

található a  Kossuth Csárda. Itt  a  kötelező dohányboltos 
konzolos neonfényű cégér és  egy  sörgyár homlokzati 
reklámtáblája is látható. 

 

Az önkormányzat épületein csak egyszerű homlokzati 
feliratok láthatóak. 
A  hosszútávú 

cél  az,  hogy lehetőség szerint a 

homlokzatokon 

a  jövőben se  jelenjen meg sem 

futófény, sem neonfény, 

ezek nem illeszkednek 

település értékeihez. 
Bakonytamási 

területén nem javasolt nagyméterű 

trafóépítények, antennák elhelyezése sem,  a 
településkép  és 

természeti  környezet 

harmóniájának megőrzése érdekében.

 

background image

 
 

50 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

BAKONYTAMÁSI ÖNKORMÁNYZATA 

 
 
 
web:     

www.bakonytamasi.hu

 

 
e-mail:   

bakonytamasi@globonet.hu 

 
Postacím:  

8555 Bakonytamási, Széchenyi u. 1. 

 
Telefon:  

+36-89-352-255 

 
Polgármester:   Németh Károly 
 
 
 

 

 

 
 
SZERKESZTETTE: 

 

Aqua-Mont Mérnökiroda Kft. (Erős Erika) 

 
SZÖVEG: 

Bakonytamási Önkormányzat (Köszöntő: Németh 
Károly polgármester), Németh Tibor és Erős Erika 

 
FOTÓ: 

Bakonytamási Önkormányzat, M. Fábián Edit és Erős 
Erika 

 
GRAFIKAI TERVEZÉS:  Aqua-Mont Mérnökiroda Kft. (Greguss András) 
 
 
Bakonytamási, 2017. 

IMPRESSZUM

 

 


Document Outline

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. augusztus »
augusztus
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031