Itt vagyunk: Főoldal Településképi Arculati Kézikönyv Településkép arculati kézikönyv 2. rész
Bekezdések

Településkép arculati kézikönyv 2. rész

8_pdfsam_TAK Bakonytamási.pdf — PDF document, 9138Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 

 

8 |  

 

 

 

 

A belterületen található utcák két oldalán árok húzódik, többnyire egy, helyenként 

mindkét oldalán beton lap burkolatú járda kíséri. 
 
A településen áthaladó 832 sz. út a Kossuth Lajos utca nevet viseli. 

 

A  beépítés  falusias  jellegű,  a  faluképet  a  szépen  karbantartott  porták,  épületek 
határozzák meg. A településen műemléki épület nem található. 

 

A  környékbeli  települések  jó  kiránduló-célpontok  lehetnek  (Fenyőfő  (21 

km), Csesznek (22 km), Bakonybél (29 km), Zirc (32 km), Pannonhalma (20 
km), Pápa (25 km), Győr (37 km), Kisbér (25 km), Cuha-, Gerence-völgy), de 
a közvetlen környezet is szemet gyönyörködtető. A 163-185 m tengerszint 
feletti  magasságban  fekvő  többutcás  település  a  Bakonyalja  DK-ÉNY-i 

irányú, hosszan elnyúló homok-, illetve kavicshátai között helyezkedik el. A 
részben  a  község  területén  lévő  erdők,  patakok  (Bornát-ér,  Sósrét-ér) 
völgyében  réteket,  a  dombhátakon  szántóföldeket,  kisebb  szőlőket 

találunk. A határ déli felében nagyobb összefüggő erdő van. 
 
Turisztikai  vonzerő  lehet  a  Hathalom  területén  található  Jókay  család 
kriptája is. Bakonytamásiban született Tatay Sándor, aki itt van eltemetve, 

születési helyét az újonnan épült parókián emléktábla jelzi. 

 

background image

 

 

      

 |

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  településen  új  épület  létesítésére  jelenleg  nincs  igény,  a 
lakosság  lélekszáma  csökkenő  tendenciát  mutat.  Nagyjából  30 
épület vár gazdára, ezek jelenleg üresen állnak.  

Bakonytamásiban  az  utóbbi  években  a  kis  látszám  miatt  nem 
engedélyeztk  az  iskola  működését,  így  a  gyerekek  a  környékbeli 
települések  intézményeit  látogatják.  Óvodáskorú  kisgyermekek 
közül  12-en  járnak  a  falu  ovijába,  a  többiek  ingáznak  a  szülőkkel 
együtt.  

Infrastruktúra szempontjából a település alapvetően jó helyzetben 
van,  az  utcái  szépen  aszfaltozottak,  és  a  szennyvízcsatorna 
rendszer kivételével minden szolgáltalás (vezetékes ivóvíz, villany, 
gáz, telefon, stb.) elérhető a lakosság számára. 

Immár hagyománnyá nőtte ki magát a Tamási nevű 
települések  találkozója,  amit  Bakonytamási 
kezdeményezett 

2003-ban, 

azóta 

évente

valamelyik  Tamásiban  egész  napos  rendezvényen 
találkoztak  a  települések  küldöttei,  a  cél  az 
összefogás,  egymás  megismerése,  hagyományok 
és kapcsolatok ápolása – a név összeköti ezeket a 
falvakat  (Erdélyből,  Felvidékről,  hazánkból)  és  az 
egyetlen  várost,  a  Tolna  megyei  Tamásit.  A 
kezdeményezés  körbeért,  minden  Tamásiban  járt, 
de jelenleg sajnos szünetel. 

background image

 

 

10 |  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖRÖKSÉGÜNK

 

3

Bakonytamási  egyik  legjelentősebb  értéke  a 
település  szerkezetében  rejlik:  máig  őrzi  halmazos 
jellegét,  és  fennmaradt  a  katonai  felmérésről  is 
megismert  utcaszerkezete,  a  középső  részen 
található  Árpád,  Erzsébet,  Rákóczi  és  Széchenyi 
utcák, köztük az átmenő Kossuth Lajos utcával.  

Az  utcák  jellemzően  kétoldalas  beépítésűek,  bár 
akadnak  egyoldalas  utcák,  utcaszakaszok  is.  A
Batthyány  és  Erzsébet  utca  kanyarában  feltáruló 
településkaput  (a  „transzformátort”)  a  természet 
formálta.  

A  házak  szinte  mind  utcára  merőleges  nyeregtetős, 
hosszú házak. A településen előforduló lakóház típusok 
közül  legrégebbi  (és  ezáltal  a  legnagyobb  régiség 
értékkel  bíró)  házak  a  „parasztbarokk”  oromzatos 
épületek.  

background image

 

 

 |

11 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hagyományos  népi  lakóháznak  tekinthetőek  azok  az  épületek,  melyek  utcai  homlokzata 
oromfalas,  de  nem  íves,  mint  a  fentebbi  „parasztbarokk”  házaké,  tetőszerkezete  az  utcára 
merőleges  gerincű,  oldalhomlokzata  tornácos,  azaz  gádoros  kialakítású.  A  Tatay  utca  4.  szám 
alatti  épület  homlokzata  emellett  gazdagon  díszített,  ablakai  szépen  profilozott  kialakításúak. 
Ezek a házak jellemzően századfordulósnak tekinthetőek. 

Az egykori gazda-portákon helyenként megmaradt a gazdasági épület, amely lehetett  magtár, 
kamra, ezzel egybeépült nyárikonyha is, a széles telek házzal ellentétes oldalhatárára építve – ez 
a jellegzetesség megőrzendő értéke a településnek.  

A hosszú tornácos házak jelen oldalon bemutatott oromfalas változatai értékes részleteik miatt 
meghatározóak a településkép szempontjából. 

Ez  a  porta  típus  változó  méreteivel  helyenként  ma  már  csak  a  melléképület 
(nyárikonyha)  funkcióját  tölti  be,  de  azok  mind  szépen  karbantartottak,  jó 
arányú kis épületek, gyakran a kerítéssel egybeépülve. 

background image

 

 

12 | 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E hosszú tornácos épületek egyik meghatározó emléke a 
Rákóczi  u.  1.  sz.  alatti  épület,  mely  még  romjaiban  is 
mutatja  egykori  értékeit.  Oromfalán  a  monogramos 
1901-es dátum jelzi építési idejét.  

A  valaha  mellette  álló  parasztbarokk  oromzatos  ház 
immáron csak fotón mutatható meg. 

E  házak  jellemzően  sima  vakolattal  és  fehér,  törtfehér  vagy  egyéb  világos 
pasztellszínű  homlokzattal  rendelkeznek.  Felújítások  során  előfordulnak 
élénkebben színezett változatban is.   

background image

 

 

 |

13 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy másik csoport, amikor a tornácos, utcára merőleges gerincű hosszú ház kontyolt tetőt kap, és a konty 
alatt  a  homlokzat  füles  kialakítású.  Ebből  van  a  legtöbb  a  településen.  Néhány  már  kicsit  átépült,  de  a 
karakterjegyeket szépen őrzik még.  

A  háztípusra  jellemző,  hogy  eredetileg  az  utca  felé  tekintő  ablak  vagy  ablakpár  formai  kialakítása  a 
nyújtottabb, álló téglalapformát követte. Előfordul azonban, hogy az átépítés, felújítás során az eredetileg 
téglalap  alakú  ablak  négyzetesebb  formát  kapott,  sokszor  a  háromosztású  „tüzépes”  ablakra  cseréltek, 
újabban pedig osztás nélküli, rosszabb arányú, hőszigetelt ablakszemek kerülnek a homlokzatokra. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. június »
június
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930