Itt vagyunk: Főoldal Dokumentumtár Rendeletek Települési rendtartás
Bekezdések

Települési rendtartás

rendelet a települési rendtartásról.doc — Microsoft Word Document, 340Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

0x08 graphic
Bakonytamási Önkormányzat Képviselő-testületének

9/1993. (VI. 30.) rendelete

A település rendtartásáról

(Egységes szerkezetbe foglalva a 3/1998.(III.20.) sz., a 12/1998.(IX.1.) és a 2/1999.(II.1.) és 1/2000.(II.1.), 9/2000.(VI.1.); 5/2001.(IV.23.) számú és 2/2002.(I.18.) 4/2010.(III.1.) számú önkormányzati rendeletekkel.)

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A rendelet Bakonytamási község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Rendelkezései minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik (amelyek) állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak (működnek, tevékenykednek).

II.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

2.§

(1) A települési környezet védelme a község belterületére, a lakó- és intézményterületekre terjed ki.

(2) A települési környezet védelme során biztosítani kell a környezet tervszerű, rendeltetésszerű és esztétikus kialakítását, fejlesztését, így különösen védeni kell a közterületet, közhasználatú zöldterületeket, gondoskodni kell a hulladék környezetszennyezés mentes elszállításáról, a közterületek rendeltetésszerű használatáról.

Köztisztaság fenntartása

3.§

Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője (továbbiakban: tulajdonos), illetve más használatában, bérletében lévő ingatlan tisztántartásáról a használó, illetve a bérlő (továbbiakban: használó) köteles gondoskodni.

4.§

(1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) A 4.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmezésében az ingatlan előtti járdaszakasz az ingatlan homlokzati részével párhuzamos terület, illetőleg saroktelek esetén az ingatlan homlokzati részével és valamennyi oldalhatárával párhuzamos terület.”

(3) A szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti terület - a használat által érintett mértékben, de legalább 5 méteres körzetben - a tulajdonos illetve használó köteles tisztántartani és a hulladékot eltávolítani.

(4) A tulajdonos és használó köteles télen a havat és jeget az ingatlan mentén lévő közterületről letakarítani, a síkossá vált gyalogutat megfelelő anyaggal szükség szerint felszórni. Szerves anyagot, sót, illetve más, köztudomásúan káros vegyi anyagokat erre a célra felhasználni tilos.

(5) Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok - beleértve a beépítetlen telket is - tisztántartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

5.§

A Polgármesteri Hivatal köteles:

a) az Önkormányzat által fenntartott intézményekhez kapcsolódó közterületeken a 4.§ (1) - (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségek teljesítésére,

b) a településen lévő parkok, játszótér, továbbá

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő utak tisztántartásáról gondoskodni,

d) közterületen hulladékgyűjtő edények elhelyezésére, karbantartására, kiürítésére,

e) a buszvárók rendszeres takarítására.

6.§

(1) A közterületen elhelyezett közkifolyók környezetét fokozottan tisztán kell tartani, tilos bárminemű szennyezése, különösen állatok itatása, környékére való odahajtása, edények és egyéb tárgyak öblögetése, mosása, járművek tisztítása.

(2) Ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan szennyező forrást (istállót, ólat, illemhelyet, szennyvízemésztő gödröt, trágyatárolót stb.), mely a kút vizét, vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezi, illetve szennyezheti, csak a hatályos közegészségügyi és építési szabályokban meghatározott távolságok betartásával szabad elhelyezni.

Települési szilárd hulladék kezelése

7-9.§-okat hatályon kívül helyezte a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 3/1998.(III.20.) sz. ÖR. 1998. április 1. napjától.

A települési folyékony hulladék kezelése

10.§

(1) A rendelet szempontjából folyékony hulladék a tároló berendezések (szennyvíz, fekális ülepítő akna), továbbá végderítő kiürítése, tisztítása és fertőtlenítése során keletkezett anyagok.

(2) A háztartásban és egyéb módón keletkező szennyvizet közterületre kiborogatni, az udvarról csatornán keresztül kiengedni, kiönteni, másnak az udvarára átengedni tilos.

(3) Közterületen folyékony hulladékot csak úgy lehet szállítani, hogy a szállítmányból csepegés nem keletkezhet. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyező haladéktalanul köteles eltávolítani, a további szennyeződést megakadályozni.

(4) A község területén átfolyó élővíz-folyásokba, belvízelvezető árkokba, közcsatornákba tisztítatlan folyadékot, folyékony hulladékot, trágyalevet bevezetni tilos.

(5) A folyékony hulladékot gyűjteni, szállítani csak a közegészségügyi és egyéb feltételek betartásával lehet.

(6) Elhelyezése e rendelet mellékletét képező szennyvízelvezetési Megállapodás keretében történik.

Zöldterület védelem

11.§

(1) E rendelet szempontjából közhasználatú zöldterületnek minősül a Honvéd utca mögötti kispálya és zöldterület, valamint a közutat, járdát szegélyező növényzettel borított zöldterületek, valamint mindezek felszerelései, berendezései, építményei (továbbiakban: tárgyai).

(2) A közhasználatú zöldterületek - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - fenntartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) Az ingatlanok melletti növényzettel ellátott területrészekről a 3.§-ban meghatározott személyek a 4.§ (1) bekezdésének megfelelően kötelesek a zöldterületek fenntartására.

Az egyház tulajdonában lévő használaton kívüli temetőt - mint közhasználatú zöldterületet - az egyház köteles fenntartani.

(4) A fenntartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét, tisztántartását, hó- és síkosság-mentesítését.

12.§

(1) A közhasználatú zöldterületeket állaguk sérelme nélkül rendeltetésszerűen mindenki használhatja.

(2) Tilos a zöldterületben és annak tárgyaiban bárminemű (növényzet kipusztítása, tárgyainak megrongálása, szemetelés stb.) kárt okozni.

13.§

(1) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével megváltoztatja, az 30 napon belül köteles helyreállítani az eredeti állapotot.

(2) Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, a jogosított köteles saját költségén a növényzetet pótolni, áttelepíteni, illetőleg a kárt megtéríteni.

(3) A növénytelepítés során minden

a) kivágott fát pótolni kell,

b) kivágott cserje helyett legalább két cserjét kell ültetni.

A pótlási kötelezettséget egy éven belül kell teljesíteni.

14. §

Belterületi vízelvezető árkok, csatornák tisztítása

15.§

(1) A községben kiépített belterületi árkok tisztántartásáról, gyomtalanításáról és a tisztítás során keletkezett hulladék elszállításáról a tulajdonos (használó) köteles gondoskodni.

(2) Ha a tulajdonos telke két utcát érint, mindkét utcán köteles a vízelvezető árkokat, átereszeket karbantartani.

(3) A saját használatú utakat, gyalogos- és gépjárműbejárókat, átfolyókat a víz természetes lefolyásának biztosításával szabad létesíteni.

16.§

Évente két alkalommal a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a 15.§-ban foglalt kötelezettségek teljesítését, mulasztás megállapítása szabálysértési eljárás kezdeményezését vonja maga után.

III.

ÁLLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSA

Az állattartás általános szabályai

17.§

1) A község belterületén lévő ingatlanok udvarán csak akkor tartható haszonállat, ha az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület megfelel a hatályos építésügyi előírásoknak. Szarvasmarha és sertés csak az erre a célra szolgáló zárható épületben, ólban tartható, nem lehet az állatokat az ingatlan udvarán szabadon tartani. Szabadtéri tartást igénylő állatok (pl. mangalica sertés) csak külterületen tarthatók.

2) A belterületen legfeljebb 20 sertés, valamint 10 szarvasmarha tartható egy ingatlan területén.

3) Az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti.

Ennek érdekében az állattartó köteles:

a) a tevékenységet úgy folytatni, különösen a trágyát úgy kezelni, hogy az bűzt ne terjesszen, környezetet ne szennyezzen,

b) a trágyatelepet úgy létrehozni, hogy a keletkezett trágyalé közterületre, szomszéd udvarára át ne folyjék,

c) az állatok tartására szolgáló létesítményeket rendszeresen takarítani és fertőtleníteni.”

Az állatok kihajtása, legeltetése

18.§

(1) Közterületen mindenféle állat legeltetése, kihajtása tilos.

(2) Állatokat legelőre és visszahajtani csak előre meghirdetett útvonalon lehet, e közben az állatokat őrizetlenül hagyni nem szabad.

(3) Kacsát és szárnyas állatot csak zárt udvarban lehet tartani.

Állati hullák ártalmatlanítása

19.§

(1) Az állati hulla, állati eredetű hulladék és melléktermék (továbbiakban: állati hulla) keletkezését a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni.

(2) A Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni az állati hulla ártalmatlanításáról annak fehérjefeldolgozó üzembe történő elszállíttatása által. Az ártalmatlanítás költségét gazdálkodónként évente egy alkalommal az önkormányzat fedezi, ezen túl a költség a gazdát terheli.

(3) Az eb, macska, baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb kisállat hulláját a tulajdonos a saját telkén is eláshatja.

20.§-22.§

20.§-22.§-okat az 1/2000.(II.1.) sz. ÖR hatályon kívül helyezte 2000. február 1. napjával.

Ebek tartásáról

23.§

(1) Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről - nyilvántartás és összeírás alapján - a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) Az eb életének kioltását az állat tulajdonosa, a jegyző, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen illetve nincs.

(3) Tilos ebet bevinni vendéglátó és kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kulturális intézményekbe.

(4) Tilos a község területén felügyelet nélkül ebet utcára vagy egyéb közterületre, más személy tulajdonában lévő ingatlanra engedni, közterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni.

(5) Harapós természetű ebek esetében a tulajdonos köteles e tényre utaló táblát az ingatlan bejáratánál elhelyezni.

(6) Az eb tulajdonosa köteles az ebet tisztán tartani, fertőzésmentességéről gondoskodni, az állat megbetegedése esetén gyógykezeléséről gondoskodni.

(7) A jogosult (1996.évi LV. tv. 6.§) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja:

a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint

b) a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrző-védő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.

IV.

KÖZTERÜLETHASZNÁLAT

24.§-32.§-okat a közterület használatáról szóló 12/1998.(IX.1.) sz. ÖR hatályon kívül helyezte 1998. szeptember 1. napján.

V.

SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSRŐL

33.§

A Polgármesteri Hivatalban lévő hangos híradót a következőkben meghatározott hirdetési díj ellenében a községben hirdetésre lehet felhasználni:

1. Az önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó közérdekű közszolgálati hírek ingyenesek.

2. A hirdetési díj alapdíjból és pótdíjból áll. A hirdetési alapdíj összege 20 szóig egységesen 200 Ft, azon felül szavanként 10 Ft pótdíjat kell fizetni.

3. A 2. pontban meghatározott összeg fejében a hirdetési szöveg két egymást követő napon két-két alkalommal kerül kihirdetésre.

4. A hirdetési szöveg további kihirdettetése csak a hirdetési díj újbóli megfizetése esetén lehetséges.

5. A díjat legkésőbb a hirdetést megelőzően kell fizetni.

34.§

A Polgármesteri Hivatal helyiségében lévő fénymásolón történő másolás díja laponként 12 Ft.

35.§

A Művelődési Ház bérleti díja:

a) 2.500 forint / óra.

b) Lakodalom esetén a Bakonytamásiban lakóhellyel rendelkező személynek

 fűtési idényben: 10.000 Ft/alkalom,

 fűtési idényen kívül: 5.000 Ft/alkalom.”

35/A.§

A hangos híradóval való hirdetés, a fénymásolás és a Művelődési Ház bérlete díjmentes a Bakonytamási községben székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek számára.

VI.

CSENDRENDELET

36.§

A 37-38.§ hatálya Bakonytamási község belterületén különösen a következő intézményekre terjed ki:

a) térzene, mutatványos tevékenység, cirkusz,

b) művelődési intézmény,

c) zenés szórakozóhely,

d) üzlet, árusítóhely,

e) sportpálya,

f) vasút, buszváró,

g) üzemek,

h) a hirdetésre, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangosító, erősítő berendezés működtetésére.

37.§

A zajártalom elleni védelem érdekében:

Tilos este 23,00 órától a lakosság éjszakai pihenését zavarni:

a) motrot szükségtelenül járatni, dudálni;

b) a zenés szórakozóhelyek ablakait zárva kell tartani;

c) kiabálni, hangoskodni, rádiót, zeneszerszámot használni.

38.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó hangerősítő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok ne okozzanak indokolatlan zajt és mások nyugalmát ne zavarják.

(2) Előzetes bejelentési kötelezettség és engedély szükséges hangerősítő berendezés 23,00 órán túli működtetéséhez.

(3) Az engedélyeket a Polgármesteri Hivatal által készített nyomtatványon lehet kérni.

(4) A jegyző 23,00 óra utáni működtetést kivételes esetben pl. rendezvény, bál, búcsú engedélyezi, tekintetbe véve az ott lakók nyugalmát.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői kötelesek a jegyző zajvédelmi intézkedéseinek maradéktalanul eleget tenni, valamint a működési engedélyben foglaltak maradéktalan betartására.

VII.

AZ ÖNKORMÁYNZATI TULAJDON FOKOZOTT VÉDELME

39.§

Az önkormányzati tulajdon közterületen elhelyezett tárgyai (épület, építmény, jelkép) fokozott védelem alatt állnak, így különösen:

1. Az önkormányzat épületei: községháza, művelődési ház, óvoda épülete, iskola épületei, könyvtár épülete;

2. közterületen álló közösség céljait szolgáló építmények: buszváró, telefonfülke, villanyoszlop stb.;

3. a világháborús emlékmű;

4. az ország és az önkormányzat közterületen elhelyezett jelképei: zászlók és azok tartói, címerek, feliratok stb.

VIII.

A KÖZSÉG FELLOBOGÓZÁSÁRÓL ÉS FELDÍSZÍTÉSÉRŐL

40.§

(1) Azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények, feladatuk ellátása során használnak, a nemzeti színű zászlót vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1361-1988 szabványnak.

(3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.

(4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell.

(5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.

(6) Országos gyász elrendelése esetén a középületekre fekete vagy gyászszalaggal ellátott nemzeti színű zászlót kell kitűzni.

IX.

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

41.§

Amennyiben a cselekmény (tevékenység vagy mulasztás) más, magasabb szintű jogszabály szerint bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, a rendelet szerint szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, akit

1. a köztisztaság fenntartásának szabályait a rendelet 4.§-ában és 6.§-ában foglalt kötelezettségek be nem tartásával megszegi,

2. hatályon kívül helyezte a 3/1998.(III.20.) sz. ÖR,

3. a folyékony hulladék kezelésére a rendelet 10.§ (2)-(4) alapján a vonatkozó szabályokat megszegi,

4. a zöldterületek rendeltetésszerű használatának, védelmének a rendelet 12.§ (2), 13.§-ában megállapított szabályait nem tartja meg,

5. a belterületi vízelvezető árkok, csatornák a rendelet 15.§ (1), (2) bekezdése alapján - a tisztításra vonatkozó kötelezettségeket elmulasztja,

6. az állattartásra a rendelet 17.§ (2) bekezdésében előírt kötelezettségeket megszegi,

7. az állatok kihajtására vonatkozó - a rendelet 18.§-ában foglalt - szabályokat megszegi,

8. ------,

9. az ebtartásra vonatkozó, a rendelet a 23.§ (1)-(6) bekezdéseiben foglalt szabályokat megszegi,

10. HK 1/2000.(II.1.) 2000.02.01-től,

11. HK 1/2000.(II.1.) 2000.02.01-től,

12. HK 1/2000.(II.1.) 2000.02.01-től,

13. a csendrendelet 37.§, 38.§ (1)-(2), (5) szerinti szabályokat megszegi,

14. a 39.§-ban felsorolt fokozott védelem alatt álló önkormányzati tulajdont megrongálja vagy abban egyéb más módon szándékosan kárt okoz,

15. a rendelet 40.§ (1) bek. c) pontja, a (2) bek. a), c) pontja és a (3) bekezdés alapján aki a fellobogózási kötelezettségét nem teljesíti.

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kmf.

Deli Ferenc Csuzy Csaba

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. november »
november
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930