Itt vagyunk: Főoldal Dokumentumtár Rendeletek Rendelet a településkép védelméről
Bekezdések

Rendelet a településkép védelméről

Rendelet a településkép védelméről.pdf — PDF document, 902Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

1

 

 

Bakonytamási község Önkormányzata Képviselő-testületének 

12/2017 ( XII.29. ) önkormányzati rendelete 

a településkép védelméről  

 
Bakonytamási  Község  Képviselő-testülete  a  településkép  védelméről  szóló  2016.  évi 
LXXIV.  törvény  12.  §  (2)  bekezdésében,  az  5-10.  §  tekintetében  az  épített  környezet 
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott 
felhatalmazás  alapján,  az  Alaptörvény  32.  cikk  (1)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott 
feladatkörében eljárva; véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, 
a  Nemzeti  Média-  és  Hírközlési  Hatóság,  a  Miniszterelnökséget  vezető  miniszter  és  a 
Balaton-felvidéki  Nemzeti  Park  Igazgatósága  véleményének  kikérésével  a  következőket 
rendeli el: 

 

I. 

Fejezet 

Általános rendelkezések 

 

1. 

A rendelet célja 

 
1.§  E  rendelet  célja  Bakonytamási  község  sajátos  településképének,  építészeti  és  természeti 
értékeinek  társadalmi  bevonás  és  konszenzus  által  történő  védelme  és  rendezett  arculatának 
kialakítása  érdekében  a  helyi  értékvédelemmel,  településképi  követelményekkel  és  a 
településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.  
 

2. 

A rendelet területi hatálya, alkalmazása 

 

2.§ (1) A rendelet Bakonytamási Község közigazgatási területére terjed ki. 
(2)  E  rendeletet  Bakonytamási  Község  Településképi  arculati  kézikönyvével  együtt  kell 
alkalmazni. 
 

3. 

A rendelet mellékletei, függelékei 

 

3.§ (1) A védelemre javasolható épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. 
számú melléklete tartalmazza. 
(2)  Településképi  szempontból  meghatározó  területek  térképi  lehatárolását  a  rendelet  2. 
számú melléklete tartalmazza. 
(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 
3. számú melléklete tartalmazza. 
(4) Telepítésre javasolt növények felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza. 
(5)  A  település  területén  található  régészeti  lelőhelyeket  a  rendelet  2.  sz.  függeléke 
tartalmazza. 
 

II. Fejezet 

 

A helyi védelem 

 

1.  A helyi védelem célja, feladata 

 
4.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség 
kiemelkedő  értékű  elemeinek,  a  táji,  valamint  az  épített  környezettel  összefüggő  természeti 
elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. 

background image

2

 

 

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, 
építészeti,  történeti,  régészeti,  képző-  és  iparművészeti,  műszaki-ipartörténeti  szempontból 
védelemre  érdemes  területek,  épület-együttesek,  építmények,  épületrészek,  köz-  és 
műtárgyak,  növények  vagy  növény-együttesek  számbavétele,  meghatározása,  nyilvántartása, 
dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése. 
(3)  A  helyi  védelem  irányítása,  a  védelem  alá  kerülő  értékek  körének  meghatározása  a 
képviselő-testület feladata. 
(4)  A  helyi  védelem  feladatait  a  polgármester  a  helyi  társadalmi  és  egyéb  szervezetek, 
valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el. 
 

2. 

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai 

 
5.§ (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet 
a) bármely állampolgár, akár a saját, akár a más tulajdonában lévő értékek tekintetében, 
b)  helyben  működő  jogi  személyek,  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  társadalmi 
szervezetek. 
(2) A javaslatban fel kell tüntetni  
a) 

a kezdeményező nevét, lakcímét/székhelyét, 

b) 

a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, 

c) 

pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám), 

d) 

a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), 

e) 

a kezdeményezés indoklását. 

 

3. 

Testületi döntéssel összefüggő feladatok 

 
6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell 
készíteni,  amelyhez  indokolt  esetben  be  kell  szerezni  a  védendő  érték  jellegétől  függően 
szakértők véleményét. 
(2)  A  képviselő-testület  helyi  védelem  alá  helyezheti  az  arra  érdemesnek  talált  épületeket, 
építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül. 
(3)  A  védetté  nyilvánítás  előtt  a  tulajdonost  tájékoztatni  kell,  aki  15  napon  belül  írásban 
észrevételt tehet. 
(4)  A  helyi  védelem  alá  helyezés  vagy  a  védettség  megszűnésének  tényét  az  ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyeztetni. 
(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános. 
 

4. 

A helyi védelem fajtái 

 
7.§  (1)  A  helyi  területi  védelem  a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált 
településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes 
településrendezési  sajátos  jogintézményekről  szóló  314/2012.  (XI.  8.)  Kormányrendelet 
(továbbiakban  Tr.)  23/C.  §  (3)  bekezdése  helyi  területi  védelemként  meghatározott  helyi 
értékekere terjedhet ki. 
(2)  A  helyi  egyedi  védelem  a  Tr.  23/C.  §  (4)  bekezdése  helyi  egyedi  védelemként 
meghatározott értékekre terjedhet ki. 
 

5. 

Védett értékek fenntartása 

 

background image

3

 

 

8. § (1) A helyi  védelem  alatt  álló építészeti, természeti örökség  a nemzeti közös kulturális 
kincs  része,  ezért  településképbe  illő  esztétikus  fenntartása,  gondozása,  védelmével 
összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.  
(2)  Azon  tevékenység,  amely  a  védett  érték  létét,  állagát  veszélyezteti,  vagy  károsítását 
jelenti, közérdeket sért. 
(3) A védett érték településképbe illő  esztétikus fenntartása,  gondozása  és jókarbantartása a 
mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata. 
 

III. Fejezet 

A településképi szempontból meghatározó területek 

 

9.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek az 2. sz. melléklet szerinti  
a) 

történeti település területe 

b) 

telepes beépítés területe 

c) 

Hathalompuszta – telepes beépítés 

d) 

az országos ökológiai hálózat övezetei 

e) 

a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete. 

 

IV. Fejezet  

 

1.  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti 

követelmények 

 

10.§ (1) Kerítés közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, 
kapuépítmény  legmagasabb  pontja  2  m  lehet.  A  kerítés  magasságát  a  szomszédos  meglevő 
kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell 
lennie. 
(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, 
ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg. 
(3) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet. 
(4) Új kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem 
lehet. 
11.§  (1)  A  településen  telephellyel  rendelkező  szervezetek,  vállalkozók,  szálláshelyek 
iránymutató  tábláit  a  települési  utcaneveket  és  intézményeket  jelölő  egységes  kialakítású 
útbaigazító táblákon kell elhelyezni. 
(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól 
kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.  
12.§  Saroktelek  esetén  a  takaró  növényzetet  a  közterületen  úgy  kell  telepíteni,  hogy  az  ne 
akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől. 
 

2.  Történeti település és telepes beépítés területére vonatkozó követelmények  

 
12.§  (1)  A  településképi  illeszkedés  érdekében  új  épület  építése  vagy  meglévő  épület 
átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző 
építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett. 
(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket: 
a) a párkány magasságát, kiülését, 
b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét, 
c) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, 
d) a tömegképzés jellegét, 

background image

4

 

 

e) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, 
f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. 
(3)  Különös  gondot  kell  fordítani  meglévő  épületek  átalakítása,  bővítése  esetén  az  új 
épületrészeknek  a  meglévő  épülethez  való  harmonikus  illeszkedésére:  architektúra, 
anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.  
 
13. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, 
oldal  és  hátsó  kert,  tetőidom  tömegformájának  megtervezésénél  a  környezetében  kialakult  - 
utcaszakaszként minimum a szomszédos 4-4 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni. 
(2)  Túlnyomóan  beépített  területen  a  meglévő  tetőidom  átépítése,  vagy  új  épület 
tetőszerkezetének  kialakítása  során  annak  dőlésszöge  legfeljebb  5  fokkal  térhet  el  a 
szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől. 
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb 
álló  épületek  utcai  homlokzatszélessége  és  utcai  homlokzatmagassága a  szomszédos  telken 
álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el. 
14. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,  
a) ha az a kialakult állapot (telekszélesség) miatt műszakilag más módon nem biztosítható,  
b) sarok telek hosszoldalán. 
15.  §  (1)  Lakóterületen  új  építmények  építése,  meglévő  épületek  héjazatának  felújítása, 
cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala alkalmazása. 
(2) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető 
(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető. 
(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető. 
(5)  Az  épületek  tetőhajlásszöge  egyéb  illeszkedési  előírás  hiányában  45º–nál  nem  lehet 
nagyobb.  
(6) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett. 
(7) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg. 
(8)  Gépészeti  és  közmű-csatlakozási  berendezések  az  épületek  utcai  homlokzatára,  előkert 
nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy 
az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

 

(9) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben 
részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók. 
16.  §  (1)  Cégér,  cégfelirat,  cégtábla  épületen,  épületrészen,  építményen  csak  annak 
homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja 
meg a homlokzat felületének 10 %-át. 
(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet. 
(3)  Magastetőn,  lapostetőn  cégér,  cégtábla,  cégfelirat,  vállalkozást  népszerűsítő  berendezés, 
grafikai elem nem helyezhető el. 

 

3.  A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények 

 

17.  §  (1)  Meg  kell  őrizni,  illetve  helyre  kell  állítani  a  helyi  egyedi  védelem  tárgyának  –  a 
védettség alapját jelentő értékvizsgálat szerinti értékét képező – 
a)  eredeti  külső  megjelenését,  (beleértve  az  ahhoz  csatlakozó  tetőfelületet  és  vízelvezető 
rendszert); 
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, 
b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát; nyílásosztását, 
c) eredeti épülettartozékait 
(2)  Helyi  védettségű  építészeti  örökség  telkén  törekedni  kell  az  értékes  növényzet 
megtartására.  

background image

5

 

 

18.§ (1)  Helyi  egyedi  védett  építmény  bontására  csak a helyi  egyedi  védett építmény olyan 
mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A 
helyi  egyedi  védett  építmény  bontására  csak  az  épület  teljeskörű  felmérését  és 
dokumentálását, valamint a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. 
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha  
a) 

a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket 

nem hordoz,  
b) 

a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá 

helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható 
19.  §  Helyi  védettségű  építészeti  örökség  részét  képező  szobor,  képzőművészeti  alkotás 
helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.  
20.  §  A  helyi  védelem  alatt  álló  növényegyedeket  kivágni,  megcsonkolni,  csak  élet-  és 
balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. A 
kivágott fát pótolni kell. 

 

4.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése 

 

21. § (1) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

 

(2)  Önálló  antennatartó  szerkezet,  torony  nem  létesíthető  településképi  szempontból 
meghatározott területeken. 
22.  §  (1)  Közmű-létesítmények  (nyomvonalas  létesítmények,  elektromos  transzformátor, 
közvilágítási  kapcsolószekrény,  távközlési  elosztószekrény,  gáznyomás-szabályozó) 
elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre. 
(2)  Több  közműépítmény  csoportos  elhelyezése  esetén  az  egységeket  összevonva  kell 
tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.  
(3)  Közműépítmény  növényzettel  történő  takarását  nyírható  örökzöld  cserjével  kell 
biztosítani.  
(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, 
közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat 
sem  föld  felett,  sem  föld  alatt,  kivéve  azon  eseteket,  ahol  a  közműszolgáltató  szakértői 
véleménnyel azt indokolja.  
(5)  Az  újonnan  beépítésre  kerülő  lakóterületeken  a  villamos  közép-  és  kisfeszültségű, 
valamint 

közvilágítási 

hálózatok 

és 

távközlési 

hálózat 

létesítésekor, 

illetve 

rekonstrukciójakor,  azokat  földkábelen,  vagy  alépítménybe  helyezve  föld  alatt  vezetve  kell 
építeni.  
 

5. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények 

 

23.  §  (1)  A  reklámok  közzétételére,  a  reklámhordozók  elhelyezésére  a  településkép 
védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről 
szóló  törvény  reklámok  közzétételével  kapcsolatos  rendelkezéseinek  végrehajtásáról  szóló 
104/2017.  (IV.28.)  Korm.  rendelet  (továbbiakban:  Rr.),  és  e  rendelet  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni. 
(2)  A  település  számára  jelentős  eseményről  való  tájékoztatás  érdekében,  a  polgármester 
engedélyével,  a  vonatkozó  jogszabályi  rendelkezésektől  eltérés  engedélyezhető  évente 
összesen tizenkét naptári hét időszakra.  
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos 
tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.  
 

V. Fejezet 

background image

6

 

 

Településkép érvényesítési eszközök 

 

1.  Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció 

 

24.  §  (1)  A  településkép  védelme  érdekében  a  polgármester  tájékoztatást  ad  és  szakmai 
konzultációt biztosít  a településképi követelményekről  a kérelem beérkezésétől számított  15 
napon belül. 
(2)  A  szakmai  konzultációhoz  a  3.  számú  melléklet  szerinti  kérelmet  kell  benyújtani, 
amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési 
tevékenységekhez,  illetve  az  építési  engedélyezéshez  beadandó  dokumentáció  vázlatterv 
szintű  dokumentumaival,  melyet  fotómontázzsal  vagy  látványtervvel  kell  kiegészíteni.  A 
dokumentációt 2 példányban kell benyújtani. 
(3)  A  szakmai  konzultációról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni,  amelyben  az  üggyel  kapcsolatos 
lényeges információkat kell rögzíteni. 
(4)  Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.  
 

2.  Településképi bejelentési eljárás 

 

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám elhelyezése előtt. 
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A 
településképi  bejelentési  eljárás  megindításához  a  3.  számú  melléklet  szerinti  kérelmet  kell 
használni. 
(3) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára   
a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a 
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó. 
26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének 
ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül 
be kell fejezni.  
(2)  Amennyiben  a  polgármester  által  kiadott  határozat  érvényessége  lejár,  az  eljárást 
ismételten le kell folytatni. 
(3)  A  polgármester  ellenőrzi  a  bejelentési  kötelezettség  teljesítését  és  a  bejelentett 
tevékenység előírásoknak megfelelő végzését. 
 

 

3. 

A településképi kötelezési eljárás 

 

27.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le 
a)  amennyiben  az  ingatlan  tulajdonosa  a  bejelentési  eljárás  hatálya  alá  tartozó  tevékenység 
bejelentését elmulasztotta, 
b)  amennyiben  a  bejelentő  a  településképi  bejelentési  eljárás  során  hozott  döntésben 
foglaltakat megszegte, 
c) amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek során az e rendeletben foglalt 
településképi követelményeket megsértette, 
28.  §  (1)  A  polgármester  a  kötelezési  eljárás  lefolytatása  előtt  végzésben  felhívja  az 
ingatlantulajdonos  figyelmét  a  jogszabálysértésre.  A  végzésben  a  jogszabálysértés 
megszüntetésére határidőt szab ki. 
(2)  A  határidő  eredménytelen  eltelte  esetén  a  polgármester  településképi  kötelezés 
(önkormányzati  hatósági  döntés)  formájában  az  ingatlan  tulajdonosát  az  érintett  építmény, 
építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti. 

 

background image

7

 

 

4. 

A településképi bírság 

 

29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri 
felszólítást követően településképi bírsággal sújtható. 
(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. 
(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással 
okozott  jogsértő  magatartás  következményeivel,  illetve  a  jogkövető  magatartás 
megszegésének súlyával. 
(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati 
hatósági  jogkörében  eljárva,  a  legmagasabb  összegű  településképi  bírságot  30  naponként 
ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik. 
 

VI. Fejezet 

Záró és átmeneti rendelkezések 

 

30. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba. 
(2)  E  rendelet  előírásait  a  hatályba  lépése  napján  államigazgatási  egyeztetés  alatt  lévő  és  a 
hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. 
(3)  E  rendeletet  a  már  megkezdett  eljárások  esetében  az  eljárás  azon  szakaszától  kell 
alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg. 

 

 

 
 
 

 

Németh Károly 

Takács Imre 

 

polgármester 

jegyző 

 
 
 
 
 
Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2017. december 29. 
 
 
 
 
 

 

Takács Imre 

 

 

 

 

 

   jegyző 

background image

8

 

 

1.  melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez 

 

A helyi egyedi védelemre javasolt épületek, építmények 
 

 

hrsz.

 

cím

 

megnevezés (cím)

 

 

379

 

Jókai utca 1.

 

Rk. templom

 

 

322

 

Széchenyi utca

 

Evangélikus templom

 

 

272/2

 

Kossuth Lajos utca

 

Kőkereszt

 

 

063/37

 

Hathalompuszta

 

Magtár

 

 

129

 

Tatay utca 4.

 

Lakóház

 

 

203

 

Kossuth L. u. 10.

 

Lakóház

 

 

403/1

 

Petőfi S. u. 10.

 

Lakóház

 

 

300

 

Árpád-Kossuth utcák 
sarka

 

Izraelita temető

 

 

066/2

 

Hathalompuszta

 

Jókay-Ihász kripta és sírkert

 

 

0137/2

 

külterület 
Bakonyszentlászló felé

 

Gerencséri temető és kőkereszt

 

background image

9

 

 

 

2.  melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez 

 
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

10

 

 

 

Településképi szempontból meghatározó természeti területek térképi ábrázolása 

 

 

 

 

background image

11

 

 

3.melléklet a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

KÉRELEM 

Településképi Szakmai Konzultációhoz/ Bejelentéshez 

Kérelmező

 

Neve:

 

Értesítési címe:

 

Telefonszáma

 

e-mail címe:

 

Lakcíme:

 

Felelős tervező

 

Neve:

 

Értesítési címe:

 

Telefonszáma:

 

e- mail címe:

 

Tervezői jogosultsága:

 

 

Tevékenység

 

Helye:

 

 

Tárgya:

 

 

Rövid leírása:

 

 

 

HRSZ:

 

 

A terv típusa:

 

   

Megjegyzés: ÉTDR azonosító stb.

 

 

Kelt, ………………………………………………………. 

 

 

 

 

 

 

 

 

………..………………………… 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérelmező 

 

 

background image

12

 

 

1. 

függelék a 12./2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növényzet 

Az  alábbi  jegyzék  ajánlás,  a  felsoroltakon  kívül  számos  további  honos  növényfaj 
megtalálható,  alkalmazható.  A  jegyzék  a  települési  területeken  ajánlott  növényfajokat, 
kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával. 

Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők! 

Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi  adottságok, települési hagyományok tovább 
árnyalhatják. 

A lakóterület kertje: 

Javasolt  kialakításának  előzménye  és  mintája  a  parasztkertek  hagyománya,  melynek 
számos  vonása  ma  is  megtalálható  a  Balaton-felvidék  településein.  Ez  kiegészíthető  a 
klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel. 

- gyepterületek: 

Kialakításuknál  a lakókertben az  egyetlen fajból  álló,  fajszegény gyepek helyett  a területen 
előforduló  több  fűfaj  és  más  alacsony  lágyszárú  növényzet  használatával  virágos  gyep 
létesítése  javasolt.  Kialakítása  természetes  úton,  vagy  fűmag  keverék  vetésével  történhet. 
(Pl.  Sport  keverékkel  megerősödő  gyepre  Margitsziget  keverékkel  és  apró  díszítő 
lágyszárúakkal  fajgazdag,  természetes  hatású  pázsit  telepítése.)  A  gyep  szélein,  vagy  a 
kevésbé  taposott  foltokban  a  környék  szép  vadvirágai  {äzoknak  kertészeti  változatai} 
ültethetők. 

Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása. 

Javasolt alkotók: 

francia  perje (Arrhenatherum  elatius),  karcsú  fényperje (Koeleria  cristata),  prémes 
gyöngyperje (Melica 

ciliate)

sziklai 

csenkesz (Festuca 

pseudodalmatica)

kései 

perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca) 

-  A  fű  felületét  apró  növésű  lágyszárúak  díszíthetik,  pl.  százszorszép (Bellis  perennis)
vajszínű  ördögszem (Scabiosa  ocroleuca),  kakukkfű (Thymus  sp),  veronika  fajok (Veronica 
sp)
, hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens) 

- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus 
elwesii)
 széles  levelű  salamonpecsét (Polygonatum  latifolium),  illatos  ibolya (Viola  odorata)
gyöngyvirág (Convallaria majalis)

A  kertet  szegélyezhetik  alacsony  növésű,  ill.  helyenként  magasabb  virágos  növények. 
Kedvező  a  fűszer  és  gyógynövények  használata  is.  A  kerítések,  támfalak  felületét 
díszcserjék  sora  élénkítheti.  Nagyobb  felület  esetén  feltétlenül  szükséges  a  kőbástyára, 
kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése. 

- Alacsony növésű szegélyvirágok: 

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana)
körömvirág (Calendula  oficinalis),  jácintok (Hyacinthus  sp),  lila  sáfrány (Crocus  vernus)
fehér 

nárcisz (Narcissus 

poeticus)

aranysáfrány (Crocus 

aureus)

csupros 

nárcisz (Narcissus 

pseudonarcissus)

kék 

nőszirom (Iris 

germanica)

tazetta 

nárcisz (Narcissus. 

tazetta)

pompás 

nárcisz (Narcissus 

incomparabilis)

törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus 
caryophyllus)
,  búzavirág (Centaurea  cyanus),  habszegfű  fajok (Silene  sp.),  szikla-
bőrlevél (Bergenia crassifolia) 

background image

13

 

 

- Magasabb kerti virágok: 

nefelejcs (Myosotis  silvestris),  tornyos  harangvirág (Campanula  pyramidalis),  ezüstös 
pipitér (Anthemis 

biebersteiniaia)

kerti 

margaréta (Chrysanthhemum 

maximum)

estike (Hesperis 

matronalis)

mezei 

margaréta (C. 

leucantheum)

erdei 

szellőrózsa (Anemone  sylvestris),  kerti  szarkaláb (Consolida  ajacis),  fehér  liliom (Lilium 
candidum)

japán 

árnyliliom (Hosta 

lancifolia)

tűzliliom (Lilium 

bulbiferum)

pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata)
oroszlánszáj (Antirrhinum 

majus)

kerti 

fátyolvirág (Gypsophila 

elegans)

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major) 

- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények: 

izsóp (Hypossus  officinalis),  levendula (Lavandula  angustifolia),  rozmaring (Rosmarinus 
officinalis)
,  kerti  ruta (Ruta  graveolens),  orvosi  zsálya (Salvia  officinalis),  kakukkfű 
fajok (Thymus  serpyllum,  T.  sp.),  bazsalikom (Ocymum  basalicum), szurokfű (Origanum 
vulgare)
 

- kerítést kísérő díszcserjék: 

kerti  madárbirs (Cotoneaster  horizontalis),  tűztövis (Pyracantha  coccinea),  egybibés 
galagonya (Craetegus  monogyna),  nyári  orgona (Buddleia  davidii),  mályva (Hibiscus 
siriacus)
 

-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé): 

trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera 
tatarica)

magyar 

lonc (Lonicera 

tellmaniana)

borostyán (Hedera 

helix)

kék 

hajnalka (Ipomoea  tricolor),  ligeti  szőlő (Vitis  silvestris),  bíboros  hajnalka (Ipomoea 
purpurea)
, lila akác (Wisteria sinensis) 

- kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva): 

sziklai 

ternye (Alyssum 

saxatile)

fehér 

varjúháj (Sedum 

album)

rózsás 

kövirózsa (Sempervivum 

marmoreum)

borsos 

varjúháj (Sedum 

acre)

valamint 

kertészetekben kapható termesztett fajok 

A lakótelek fái: 

A  régi  falusi  kertekben  jellemzőek  a  haszonfák  voltak,  főleg  a  kevés  permetezést  igénylő 
gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű 
hárs (Tilia  cordata),  berkenye (Sorbus  sp.),  vadkörte (Pyrus  pyraster),  tölgy (Quercus  sp.)
tájfajták 

- javasolt gyümölcsfák és cserjék: 

dió  (Juglans  regia),  kajszibarack (Prunus  armeniaca),  őszibarack (Prunus  persica)
mandula (Prunus 

dulcis)

szilva (Prunus 

domestica)

meggy (Prunus 

cerasus)

cseresznye (Cerasus  sp.),  alma (Malus  domestica),  körte (Pyrus  communis),  eperfa (Morus 
alba)
,  szőlő (Vitis  vinifera),  füge (Ficus  carica),  málna (Rubus  ideaus),  piros  ribizli (Ribes 
spicatum)
, egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana) 

Sajátos  hangulatot  adhat  a  különféle  dísztökök (Cucurbita  pepo),  a  kúszó  bab (Phaseolus 
sp.)
, napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása. 

A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, 
néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb 
virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, 
sziklai  növényzet.  A  lakóházat,  tornácot,  falmélyedéseket  cserepes  dísznövények 
gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale). 

background image

14

 

 

Közterületek, parkok növényzete: 

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti 
változatainak}  használatával  kerüljenek  kialakításra.  Nagyszámú  fa,  bokor  alkalmazása 
esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg. 

A  növények  nemesítésével  a  távoli  területeken  honos  virágok  mindennapi  alkalmazása 
elterjedt.  A  díszparkokban  a  honos  fajok  alkalmazása  mellett  lágyszárúak  esetében  kisebb 
mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is. 

- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél: 

kislevelű  hárs (Tilia  cordata),  vadgesztenye  vagy  bokrétafa (Aesculus  hippocastanum)
molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae) 

-További ajánlott fafajok: 

mezei  juhar (Acer  campestre),  mezei  szil (Ulmus  minor),  magas  kőris (Fraxinus  exceksior)
virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia) 

Színezheti  az  összetételt  egy-egy  rezgő  nyár (Populus  tremula),  nyír (Betula  pendula)
eperfa (Morus alba)

- Cserjék: 

madárbirs (Cotoneaster 

sp.)

cserszömörce (Cotinus 

coggygria)

egybibés 

galagonya (Crataegus  monogyna),  kecskerágó (Euonymus  sp.),  veresgyűrű  som (Cornus 
sanguinea)

kökény (Prunus 

spionosa)

közönséges 

fagyal (Ligustrum 

vulgare), mogyoró (Corylus avellana) 

A  lakókerteknél  felsorolt  gyümölcsfák,  cserjék,  kúszónövények  is  alkalmazhatók  a  hely 
függvényében. 

Külterületeken ajánlott növényzet: 

Szőlőhegyeken  a  történeti  szőlőművelés  fenntartásával  csak  a  pince  bejáratnál  jellemző  a 
kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a 
pince  árnyékolását  is  szolgálják.  Esetleg  telepíthető  néhány  gyümölcsfa,  főként 
csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése. 

A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell. 

A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek, 
nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes 
növényzet.  E  területek  természetes  növényzetének  megőrzése,  a  változatlan  élőhelyi 
feltételek  fenntartása  szükséges.  Tájképi  értékük  mellett  ökológiai  kapcsolatot,  sok  állatfaj 
számára  menedéket  jelentenek  a  patakot  szegélyező  és  az  út  mentén  látható  fasorok, 
sövények. 

A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni 
kell  a  tájidegen  növényfajok  használatát.  Az  arborétumok  és  díszparkok  gyűjteményének 
kivételével  a  Balaton-felvidéki  táj  szépségét  a  sokféle  élőhelyet  jellemző  honos  növényzet 
gazdagsága  adja.  Ezért  a  tájidegen  fajok  egyedei  (pl.  a  fenyők (Picea  sp))  csak  igen  kis 
mértékben,  inkább  csak  egy-két  jelentős  épülethez  kapcsolódva  jelenjenek  meg  a 
településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a 
tájidegen  fajok  (tű-  és  pikkelylevelűek,  tuják  (Thuja  occidentalis) ültetése  feltétlenül 
kerülendő. 

A  nyomvonalas  infrastruktúra  létesítésénél (út,  közművezetékek)  különösen  fontos  a 
bolygatott  területek  helyreállítása,  a  telepítésre  kerülő  növényzetnek  a  honos  állományból 
történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében. 

background image

15

 

 

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 

a növényvédelmi tevékenységről 

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az 
alábbi  növények  ellen:  parlagfű  (Ambrosia  artemisiifolia),  keserű  csucsor  (Solanum 
dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.). 

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. január »
január
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031