Itt vagyunk: Főoldal Dokumentumtár Rendeletek Az építményadóról
Bekezdések

Az építményadóról

Az építményadóról .pdf — PDF document, 162Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
Bakonytamási Község Képviselő-testületének 4/1999.(II.15.) számú önkormányzati 
rendelete  
az építményadóról 
 
 
 
Bakonytamási Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) 
bekezdésében  foglalt  felhatalmazás  alapján  -  figyelemmel  a  helyi  önkormányzatokról  szóló 
1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésére - az építményadóról az alábbi rendeletet alkotja: 
 
A rendelet hatálya 
 
1.§ 
 
A rendelet hatálya kiterjed Bakonytamási község közigazgatási területének egészére. 
 
Adókötelezettség 
 
2.§ 
 
(1)  Adóköteles  az  önkormányzat  illetékességi  területén  lévő  építmények  közül  a  lakás  és  a 
nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). 
 
(2)  Az  építményadó  alkalmazásában  az  építményhez  tartozik  az  építmény  rendeltetésszerű 
használatához  szükséges  földrészlet.  A  helyben  szokásos  földrészlet  mértékét  a  Képviselő-
testület 400 m2-ben határozza meg. 
 
(3)  Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, 
illetőleg hasznosításától függetlenül. 
 
Az adó alanya 
 
3.§ 
 
(1)  Az  adó  alanya  az,  aki  a  naptári  év  (a  továbbiakban:  év)  első  napján  az  építmény 
tulajdonosa.  Több  tulajdonos  esetén  a  tulajdonosok  tulajdoni  hányadaik  arányában 
adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű 
jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog 
jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). 
 
(2)  Valamennyi  tulajdonos  által  írásban  megkötött  és  az  adóhatósághoz  benyújtott 
megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. 
 
(3)  Az adó alanya: 
a) a magánszemély, 
b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, 
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. 
 
(4)  Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú 
helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 
 
 
background image
Az adómentesség 
 
4. § 
(1) Mentes az adó alól: 
 
a)  aki Bakonytamásiban állandó lakos,  
 
b) a szükséglakás, 
 
c)  a  szociális,  egészségügyi  és  gyermekvédelmi,  illetőleg  a  nevelési-oktatási  intézmények 
céljára szolgáló helyiség, 
 
d) a  költségvetési  szerv,  a  közszolgáltató  szervezet,  valamint  az  egyház  tulajdonában  álló 
építmény, 
 
e)  a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, 
 
f)  az  állattartást  szolgáló  épület,  valamint  az  ehhez  kapcsolódó  raktárak,  tárolók,  továbbá  a 
növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl. a műtrágyatárolók, magtárak stb.), 
 
g) a  3.  §-ban  felsorolt  adóalanyok  közül  a  társadalmi  szervezet,  az  egyház,  az  alapítvány,  a 
közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító 
pénztár,  a  magánnyugdíjpénztár  és  a  költségvetési  szerv  abban  az  évben,  amelyet  megelőző 
naptári  évben  folytatott  vállalkozási  tevékenységéből  származó  jövedelme  (nyeresége)  után 
társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a 
központi  költségvetésbe  befizetési  kötelezettsége  nem  keletkezett.  E  feltétel  meglétéről  az 
adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 
 
(2)  Mentes  az  adó  alól  1999.  április  1.  napjára  visszamenőleges  hatállyal  az  a  természetes 
személy, aki az 1999. év április hónapja folyamán Bakonytamásiban lakóhelyet létesít 
 
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 
 
5.§ 
 
(1)  Az  adókötelezettség  a  használatbavételi,  illetőleg  a  fennmaradási  engedély  kiadását 
követő  év  első  napján  keletkezik.  Az  engedély  nélkül  épült,  vagy  anélkül  használatba  vett 
építmény  esetében  az  adókötelezettség  a  tényleges  használatbavételt  követő  év  első  napján 
keletkezik. 
 
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a  hasznos alapterület  módosulását, 
az  építmény  átminősítését,  állandó  lakcím  létesítését)  a  következő  év  első  napjától  kell 
figyelembe venni. 
 
(3)  Az  adókötelezettség  megszűnik  az  építmény  megszűnése  évének  utolsó  napján.  Az 
építménynek  az  év  első  felében  történő  megszűnése  esetén  a  második  félévre  vonatkozó 
adókötelezettség megszűnik. 
 
(4)  Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 
 
background image
(5) A Bakonytamásiban létesített állandó lakóhely megszűnése esetén a 4.§ a) pontja szerinti 
mentesség megszűnik és adókötelezettség keletkezik a lakóhely megszűnésének napját követő 
hónap első napjától. 
 
 
 
Az adó alapja 
 
6.§ 
 
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 
 
Az adó mértéke 
 
7.§ 
 
Az adó évi mértéke 450 Ft/m2. 
 
Értelmező rendelkezések 
 
8.§ 
 
1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - 
bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 
 
2.  vagyoni  értékű  jog:  a  kezelői  jog,  a  vagyonkezelői  jog,  a  tartós  földhasználat,  a 
haszonélvezet,  a  használat  joga  -  ideértve  a  külföldiek  ingatlanhasználati  jogát  is  -,  a 
földhasználat és a lakásbérlet; 
 
3. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a 
zártkertet is; 
 
4.  építmény:  olyan  ingatlan  jellegű,  végleges  vagy  ideiglenes  műszaki  alkotás  (épület, 
műtárgy),  amely  általában  a  talajjal  való  egybeépítés  vagy  a  talaj  természetes  állapotának 
megváltoztatása  révén  jött  létre.  Nem  minősül  építménynek  a  három  évnél  rövidebb 
időtartamra létesített építmény; 
 
5. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy 
egészben  elválasztott  teret  alkot  és  ezzel  az  állandó  vagy  időszakos  tartózkodás,  illetőleg 
használat  feltételeit  biztosítja,  ideértve  az  olyan  önálló  létesítményt  is,  amely  részben  vagy 
teljes  belmagasságával  a  környező  csatlakozó  terepszint  alatt  van.  Épületrész  az  épület 
műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része; 
 
6.  tulajdonos:  az  ingatlan  tulajdonosa  az  a  személy  vagy  szervezet,  aki/amely  az  ingatlan-
nyilvántartásban  tulajdonosként  szerepel.  Amennyiben  az  ingatlan  tulajdonjogának 
átruházására 
irányuló, 
ingatlan-nyilvántartási 
bejegyzésre 
alkalmas 
szerződést 
földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. 
 
7.  lakás  és  szükséglakás:  a  lakások  és  helyiségek  bérletére,  valamint  elidegenítésükre 
vonatkozó  egyes  szabályokról  szóló  1993.  évi  LXXVIII.  törvény  2.  mellékletének  1-6. 
pontjában  foglaltak  alapján  ilyennek  minősülő  és  az  ingatlan-nyilvántartásban  lakóház  vagy 
lakás  megnevezéssel  nyilvántartott,  vagy  ilyenként  feltüntetésre  váró  ingatlan,  a 
background image
rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg 
nem haladó földrészlettel együtt; 
8. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a 
belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az 
épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt 
erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének 
egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; 
 
9. kiegészítő helyiség: az, amely a  lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához 
szükséges, de  huzamos emberi tartózkodásra részben és  ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, 
tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince); 
 
10. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül; 
 
11.  állandó  lakos:  aki  a  lakcímbejelentés  szabályai  szerint  nyilvántartásba  vett  lakóhellyel, 
tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén; 
 
Záró rendelkezések 
 
9.§ 
 
(1)  E rendelet 1999. április hó 1. napján lép hatályba. 
 
(2)  A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. 
 
(3)  E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, 
valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 
 
 
Bakonytamási, 1999.január hó 28. nap 
 
 
Deli Ferenc                                                                                    Mankócziné Bors Gabriella 
polgármester                                                                                                    jegyző 
 
 
E rendelet kihirdetésének napja: 1999. február hó 15. nap 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mankócziné Bors Gabriella 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
             jegyző 
 
 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930